A Zugló Városközpontra vonatkozó, mintegy 300 milliárd forintos állami ingatlanügylet a felbomlás szélén áll, ami várhatóan komoly jogi vitát eredményez az érintett felek között. Az új kormányzat ugyanis elállt a vásárlástól, arra hivatkozva, hogy az adásvételi előszerződésben rögzített egyik kulcsfontosságú feltétel nem teljesült. Ez a helyzet jelentős bizonytalanságot teremt a nagyszabású ingatlanfejlesztési projekt jövőjével kapcsolatban, és rávilágít az állami beruházások komplex jogi és politikai vonatkozásaira.
A Portfolio.hu értesülései szerint, melyek a Telexre hivatkoznak, az ügylet megmentésére már a választások előtt is történtek kísérletek. A korábbi kormány idején felmerült a szerződés módosításának lehetősége, méghozzá éppen annak a feltételnek az eltávolításával, amelynek nem teljesítésére most az új kabinet hivatkozik az elállás indokaként. Ez a körülmény arra utal, hogy a problémás pont már korábban is ismert volt a felek előtt, és már akkor is próbáltak megoldást találni a helyzetre, elkerülve a most kialakult patthelyzetet.
A 2023-ban megkötött előszerződés kulcsfontosságú eleme volt, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötésének feltételeként 2026. június 30-ig töröljék az érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Az elővásárlási jog lényege, hogy amennyiben egy ingatlan tulajdonosa eladni kívánja azt, először a jogosultnak kell felajánlania megvételre, és csak annak visszautasítása esetén értékesítheti másnak. Ennek a feltételnek a határidőre történő teljesítése végül elmaradt, ami alapot adott az új kormányzat visszalépésének. Az ilyen típusú feltételek gyakoriak az ingatlanügyletekben, különösen, ha önkormányzati érdekek is érintettek.
A Telex információi szerint már a választások előtt tárgyalásokat folytatott a Bayer-csoport (az ingatlanfejlesztő), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az akkori kormányzat arról, hogyan lehetne megoldani a zuglói önkormányzat elővásárlási joga körüli problémát. Ezek a megbeszélések rávilágítanak arra, hogy a felek tisztában voltak a feltétel kritikus jellegével, és aktívan keresték a lehetőségeket az üzlet zökkenőmentes lezárására.
Két lehetséges megoldás is felmerült a tárgyalások során, amelyek célja az üzlet megmentése volt. Az első javaslat az előszerződés utolsó pillanatban történő módosítására irányult. Ennek értelmében egyszerűen kivették volna a szerződésből azt a kikötést, amely szerint az elővásárlási jog törlése a tranzakció lezárásának elengedhetetlen feltétele. Ez a módosítás azonban végül nem valósult meg, feltehetően a választások előtti időszak politikai bizonytalansága vagy a felek közötti egyetértés hiánya miatt, így a feltétel továbbra is érvényben maradt a szerződésben.
A második lehetőség az volt, hogy az MNV elfogadja a feltételt teljesítettnek, anélkül, hogy az elővásárlási jog ténylegesen lekerülne a tulajdoni lapokról. Ehhez elegendő lett volna, ha a beruházó megkeresi a zuglói önkormányzatot, amely vagy lemond a jogáról, vagy nem válaszol a megkeresésre. A jogi értelmezés szerint az önkormányzat válaszának elmaradása bizonyos esetekben a jogról való lemondásnak tekinthető, ami elháríthatta volna az akadályt az ügylet elől.
A Bayer-csoport ennek megfelelően járt el: március elején megkeresést küldött Zuglónak az elővásárlási joggal kapcsolatban. Az önkormányzat azonban nem reagált erre a megkeresésre, ami tovább bonyolította a helyzetet. A Bayer-csoport álláspontja szerint az állami oldal korábbi nyilatkozatai és a tárgyalások során elhangzottak alapján nem lehetett volna pusztán erre a feltételre alapozni az elállást. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztő úgy véli, az állam korábbi kommunikációja és magatartása jogilag megakadályozza, hogy most a feltétel nem teljesülésére hivatkozva visszalépjen az üzlettől, hiszen a korábbi egyeztetések során más megoldások is felmerültek, és az állami szereplők tudatában voltak a helyzetnek.
A kialakult helyzetből adódóan egyértelműen jogi útra terelődik az ügy. A több száz milliárd forintos értékű ingatlanügylet sorsa most a bíróságokon dőlhet el, ahol a feleknek bizonyítaniuk kell saját igazukat. Egy ilyen nagyságrendű állami beruházás körüli jogvita nemcsak a Zugló Városközpont projektjére gyakorolhat jelentős hatást, hanem precedenst teremthet a jövőbeni hasonló állami ingatlanügyletek gyakorlatára is, befolyásolva a befektetői bizalmat és a szerződéses kötelezettségek értelmezését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása