Petőfi Sándor, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában, halálának körülményei máig tisztázatlanok. Idén, 177 évvel e tragikus esemény után, Bács-Kiskun vármegye több településén is méltó módon emlékeznek meg a költőre. Kecskeméten várostörténeti előadással, Kiskunfélegyházán hadtörténeti beszélgetéssel és koszorúzással, Kiskőrösön pedig emlékműsorral és ünnepi beszéddel idézik fel Petőfi Sándor alakját és szellemi örökségét. Ezek a rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy a közösségek együtt tisztelegjenek a forradalom és szabadságharc mártír költője előtt, aki rövid élete során maradandót alkotott a magyar kultúrában.
Kecskeméti megemlékezés
Kecskeméten, a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Katona József Emlékházában pénteken délután Székelyné Kőrösi Ilona muzeológus-történész tart előadást „Kecskemét Petőfije – Várostörténeti korszakok és a költő kultusza” címmel. Az előadás során a helyi Petőfi-kultusz kialakulását és fejlődését mutatják be a 19. század közepétől egészen napjainkig. Szó esik a városhoz kötődő emlékjelekről, dokumentumokról és azokról a helyszínekről, amelyek Petőfi életében fontos szerepet játszottak. Kecskemét több szállal is kapcsolódik a költőhöz: 1828 és 1831 között az evangélikus elemi iskolában tanult itt, majd 1843-ban vándorszínészként lépett fel a Korona Színházban. A város ihlette több költeményét is, és itt állította össze „Ibolyák” című kötetének kéziratát. Neki köszönhetően vált Kecskemét „hírös várossá” a köztudatban.
Kiskunfélegyházi események
Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Emlékházban szintén péntek délután kerül sor a megemlékezésre, melyet a Petőfi-asztaltársaság szervez. Egy pódiumbeszélgetés keretében Kedves Gyula történész-hadtörténész „Petőfi a katona” címmel tart előadást. A beszélgetés során a költő katonai pályafutását, a szabadságharcban vállalt szerepét, valamint élete utolsó időszakának eseményeit járják körül. A rendezvény zárásaként a résztvevők megkoszorúzzák a Petőfi téren álló Petőfi-szobrot, tisztelegve a költő emléke előtt. Petőfi Sándor gyermekkorának meghatározó éveit Kiskunfélegyházán töltötte, ahol édesapja 1824 és 1830 között mészárszéket bérelt a Hattyúházban. Az egykori lakóhely épületének homlokzatán emléktábla őrzi az itt töltött gyermekévek emlékét.
Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházának kertjében július 31-én kora este kezdődik a városi megemlékezés. Az eseményen Domonyi László polgármester mond emlékbeszédet, majd a résztvevők koszorút helyeznek el a világ első köztéri Petőfi-szobránál. Az ünnepség további részében Háló Gyula költő adja elő „Használni s nem ragyogni” című versösszeállítását, felidézve a költő szellemiségét és üzenetét. Kiskőrös kiemelten fontos helyszín Petőfi életében, hiszen itt született 1823. január 1-jén. Szülőháza eredeti állapotában megőrizve, valamint az evangélikus templomban található keresztelési anyakönyve ma is a Petőfi-kultusz meghatározó emlékei közé tartoznak.
A három településen zajló megemlékezések ismételten rávilágítanak Petőfi Sándor örökérvényűségére és arra, hogy a nemzet költőjének emléke milyen mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. Az események nem csupán a múlt felidézéséről szólnak, hanem a költő által képviselt értékek, a szabadság és a hazaszeretet fontosságára is felhívják a figyelmet, generációkon átívelő üzenetet közvetítve.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása