A Budapesti Operettszínház a nyilvánosság elé tárta Orbán János Dénes írói tevékenységeiért fizetett honoráriumok részletes elszámolását. A Facebookon közzétett közleményben az intézmény célja az volt, hogy tisztázza a pénzügyi vonatkozásokat a közelmúltbeli viták és a közvélemény érdeklődése közepette. Az Operettszínház vezetése szerint a kifizetett összegek indokolhatóak, figyelembe véve a hosszú távú együttműködést és az előadások által generált bevételt.
A színház tételesen bemutatta, hogy Orbán János Dénes milyen feladatokat látott el az egyes produkciókban, és ezért mennyi jogdíjat vagy díjazást kapott. Kiemelték, hogy a kifizetéseket több évre elosztva, számos előadás és néző figyelembevételével kell értelmezni. Az intézmény álláspontja szerint a díjazás nem tér el az iparági sztenderdektől, különösen, ha az egyes jogdíjak százalékos arányát is vizsgáljuk.
A közlemény szerint Orbán János Dénes 2021 és 2026 között összesen 462 előadásban működött közre, melyek jegybevétele megközelítette a 3 milliárd forintot. Az író feladatai között szerepelt teljes értékű, zenei anyaghoz illeszkedő műfordítás, műrészletek megalkotása, próza- és dalszövegírás, valamint korábbi fordítások korszerűsítése. Munkái többek között A Szépség és a Szörnyeteg, Az Orfeum mágusa, a Carmen és a Hamupipőke című darabokhoz kapcsolódtak. A színház azt is hangsúlyozta, hogy ezekből a bevételekből nemcsak a szerzői és alkotói jogdíjakat, hanem a színművészek, énekkari, zenekari és táncművészek fellépti díjait is fedezték.
A mostani elszámolás egy korábbi, szélesebb körű vita részeként látott napvilágot, amely Orbán János Dénes jelentős kifizetései körül alakult ki. Korábban arról érkeztek hírek, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több mint 400 millió forintot fizetett az író kilenc művének felhasználási jogaiért. Érdekesség, hogy Orbán János Dénes a KMTG szakmai vezetője. Emellett az Operettszínháztól kapott 129 millió forintos díjazás is nyilvánosságra került.
Ezekre a hírekre számos közéleti szereplő reagált. L. Simon László, a Magyar Művészeti Akadémia vezetője lemondásra szólította fel az írót, míg Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója képtelenségnek nevezte a tízmilliós librettó díjakat. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár feljelentést tett az ügyben, Orbán János Dénes pedig jelezte, hogy visszavásárolná műveit.
Az ügy az Operettszínházon belül is feszültséget okozott, harmincöt művész magyarázatot várt a vezetőségtől a kialakult helyzetre. Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója is reagált a felmerült kérdésekre. Azonban a társulat tagjai nyílt levélben fejezték ki, hogy elveszítették szakmai és emberi bizalmukat a vezetés iránt. Ebben a levélben elhatárolódtak Orbán János Dénestől és Rózsás Pétertől, és elvárták, hogy a főigazgató is tegyen hasonló lépéseket. Apáti Bence balettigazgató is reflektált az eseményekre.
Az Operettszínház közleménye a kialakult bizalmi válságra és a nyilvános kritikákra adott válaszként értelmezhető. A részletes elszámolás célja a transzparencia növelése és a felmerült kérdések megválaszolása volt. Az ügy továbbra is kiemelt figyelmet kap a kulturális szektorban, rávilágítva a szerzői jogdíjak és a közpénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozó elvárásokra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása