A Budapesti Operettszínház társulata nyílt levélben fejezte ki bizalmatlanságát a színház vezetőségével szemben. A művészek alacsony anyagi megbecsültségről és csökkenő szakmai lehetőségekről számolnak be. A társulat szerint az Orbán János Dénessel kapcsolatos ügyek, beleértve a minisztériumi vizsgálatot és a hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentést, igazolják korábbi aggályaikat.
A Budapesti Operettszínház társulata ismételten nyílt levélben tiltakozott, mivel állításuk szerint nem kaptak érdemi válaszokat korábbi kérdéseikre. A vezetés által bemutatott gazdasági magyarázatok és statisztikák ellenére a társulat tagjai és a szerződéses művészek továbbra is anyagi megbecsültség hiányát és szűkülő szakmai lehetőségeket tapasztalnak. Peller Anna színésznő is megosztotta a főigazgatónak címzett levelet közösségi oldalán, jelezve a társulat egységét az ügyben.
A levélben elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben a társulattól forráshiányra hivatkozva vontak meg bemutatókat és előadásokat, a vezetés jelentős erőforrásokat fordított egyetlen külsős szerző, Orbán János Dénes százmilliós nagyságrendű projektjeire. Kiemelik, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) több százmillió forintot fizetett Orbán János Dénesnek művek felhasználási jogaiért. Ez azért is problémás, mert Orbán János Dénes a KMTG szakmai vezetőjeként is tevékenykedik. A társulat szerint a minisztériumi vizsgálat és a hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentés megerősítette korábbi aggodalmaikat.
A nyílt levélben a társulat egyértelműen elhatárolódik Orbán János Dénestől és Dr. Rózsás Pétertől, és elvárja, hogy a színház vezetése is tegye meg ugyanezt. A művészek felszólítják a főigazgatót, a művészeti vezetőt, a főzeneigazgatót és a balettigazgatót, hogy vállalják a felelősséget a Budapesti Operettszínház jelenlegi helyzetéért. A kialakult válsághelyzet miatt a társulat kijelentette, hogy elvesztette a vezetés szakmai és emberi bizalmát.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban tájékoztatott arról, hogy további 1,3 milliárd forintot fizettek volna Orbán János Dénes műveiért. Ezt a támogatást Hankó Balázs minisztériuma ítélte meg a KMTG-nek. A miniszter közlése szerint felvették a kapcsolatot az érintett állami céggel, és sikerült visszaszerezni a teljes 1,3 milliárd forintnyi támogatást. Az ügyben további vizsgálatok folynak, melyek célja a felmerült kérdések teljeskörű tisztázása és átlátható működési keretek megteremtése.
A társulat nyílt levele és a benne megfogalmazott bizalmatlanság súlyos jelzés a Budapesti Operettszínház működésével kapcsolatban. A művészek elhatárolódása Orbán János Dénestől és Dr. Rózsás Pétertől, valamint a vezetés felelősségvállalásának elvárása rávilágít a belső feszültségekre és az átláthatóság hiányára. Az ügy nem csupán a színház belső viszonyait érinti, hanem szélesebb körben is felveti a kulturális intézmények finanszírozásának és a vezetői döntések etikai szempontjainak kérdését.
A forráshiányra hivatkozva elmaradó bemutatók és előadások, miközben külsős projektekre jelentős összegeket fordítanak, komoly aggodalmakat vet fel a színház gazdálkodásával kapcsolatban. A minisztériumi vizsgálat és a hűtlen kezelés gyanúja alátámasztja a társulat azon állítását, miszerint a vezetés döntései nem minden esetben szolgálják a színház és a művészek érdekeit. Az ügy rávilágít a kulturális szektorban a transzparencia és a felelős gazdálkodás fontosságára.
Az ügy további fejleményei várhatók a Tarr Zoltán miniszter által ígért teljeskörű vizsgálatok lezárását követően. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány már nem a háttéralkukkal intézi az ügyeit, ami a jövőbeni döntések átláthatóságát sugallja. Orbán János Dénes felajánlása, miszerint visszavásárolná műveit, arra irányul, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot, azonban a minisztérium álláspontja szerint ez nem oldja meg a problémát.
L. Simon László, korábbi kultúrpolitikus, javasolta Orbán János Dénesnek, hogy mondjon le Magyar Művészeti Akadémiai tagságáról. A társulat reményei szerint a vizsgálatok egyértelmű és átlátható kereteket teremtenek a Budapesti Operettszínház további működéséhez. A kialakult helyzet hosszú távon befolyásolhatja a színház művészeti irányvonalát és belső működését, valamint a kulturális szféra hasonló intézményeinek jövőjét.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása