Magyarországon több mint három év után először csökkentek a lakásárak az idei év második negyedévében, ami jelentős fordulatot jelez az ingatlanpiacon. Bár a negyedéves visszaesés figyelmet érdemel, az éves szintű drágulás továbbra is fennmarad, ám az üteme már mérsékeltebbé vált a korábbi kiugró értékekhez képest. A szakértők szerint a piac lassulásával a meredek áremelkedés a jövőben egy fenntarthatóbb, körülbelül 10 százalékos tempóra szelídülhet.
Az OTP Ingatlanpont az MNB legfrissebb adatai alapján hívta fel a figyelmet arra, hogy az idei második negyedévben országosan csökkentek a lakásárak. Ez a jelenség több mint három éve nem fordult elő a hazai ingatlanpiacon, ami egyértelműen a kereslet megtorpanására utal. Az Otthon Start Program kezdeti lendülete után a piac aktivitása láthatóan alábbhagyott, de az egész évet tekintve mégis további áremelkedésre számítanak a szakemberek.
Az éves összehasonlításban mért drágulás az első negyedévben még 11,2 százalékot tett ki, ami az Európai Unióban az egyik legmagasabb értéknek számított. Ezzel Magyarország az ötödik helyen állt az EU-s rangsorban, megelőzve az 5,1 százalékos uniós átlagot. A korábbi években tapasztalt "Európa-bajnok" áremelkedés üteme tehát mérséklődött, de a kontinens élmezőnyében maradt.
A negyedéves árcsökkenés egyelőre nem feltétlenül jelent tartós lejtmenetet vagy új, hosszú távú trendet, de mindenképpen figyelemre méltó jelzés a piac számára. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a korábbi magas bázis és az árak felső határának elérése most gátat szabhat a további meredek drágulásnak. Ez a tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy a piac egy kiegyensúlyozottabb pályára álljon, elkerülve a túlzott volatilitást.
Az elmúlt években tapasztalt rendkívüli áremelkedés hátterében több tényező is állt, beleértve a kedvező hitelpiaci környezetet és a kormányzati támogatásokat. Azonban a kereslet lassulása, amelyet az Otthon Start Program kifutása is befolyásolhatott, most érezhetően fékezi a korábbi dinamikát. A nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedő magyar áremelkedés üteme fokozatosan szelídül, ami az európai rangsorban is lejjebb csúsztatja az országot.
A mostani negyedéves árcsökkenés egy fontos indikátor, amely arra utal, hogy a lakáspiac túlfűtött időszaka véget érhet. Bár az éves áremelkedés még mindig jelentős, a lassulás azt jelzi, hogy a befektetők és vásárlók óvatosabbá válhatnak a jövőbeni tranzakciók során. Ez a változás lehetőséget teremthet a piaci szereplők számára, hogy átértékeljék stratégiáikat és alkalmazkodjanak az új körülményekhez, például a finanszírozási lehetőségekhez.
Az Európai Unióban tapasztalt átlagos áremelkedéshez képest a magyarországi drágulás továbbra is a duplája körül mozog, ami kiemeli a hazai piac egyedi jellemzőit. Ez a különbség rávilágít arra, hogy bár a hazai piac fékeződik, még mindig erőteljesebb dinamikát mutat, mint sok más európai ország. Az árak szelídülése várhatóan folytatódik, ami az európai rangsorban is egyre lejjebb csúsztatja majd Magyarországot az ingatlanár-emelkedés tekintetében.
Valkó Dávid előrejelzése szerint a magyar lakásárak emelkedése fokozatosan lassulni fog, de éves szinten továbbra is drágulásra számíthatunk. A korábbi évek 20 százalék körüli áremelkedése után 2026-ra várhatóan 10 százalék körüli tempóra mérséklődik a drágulás. Ez az ütem európai összevetésben továbbra is kifejezetten magasnak számít, jelezve a hazai ingatlanpiac tartós erejét és vonzerejét a befektetők számára.
Az év második felében is folytatódhat az éves alapú drágulás, ám a negyedéves ingadozások arra utalnak, hogy a piac érzékenyebbé vált a külső és belső tényezőkre. A befektetőknek és lakásvásárlóknak egyaránt figyelembe kell venniük ezt a lassuló tendenciát a jövőbeni döntéseik meghozatalakor, különösen a hozamelvárások és a finanszírozási költségek tekintetében. Az ingatlanpiac stabilizálódása hosszú távon kedvezőbb feltételeket teremthet a fenntartható fejlődéshez és a kiszámíthatóbb beruházásokhoz.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása