Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) a következő napokban megkezdi a személyes egyeztetéseket az illetékes minisztériumokkal, hogy a szakmai javaslatok már a jogalkotási folyamat korai szakaszában megjelenhessenek. Az ingatlanfejlesztők egy átfogó javaslatcsomaggal készülnek a tárgyalásokra, melynek célja a magyar ingatlanpiac hosszú távú fellendülésének elősegítése. Székely Ádám, az IFK új elnöke hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát a stabil és kiszámítható piaci környezet megteremtésében, amely elengedhetetlen a beruházások ösztönzéséhez.
Az új kormány megalakulása kedvezőbb kilátásokat teremtett az ingatlanfejlesztési piacon, azonban a külföldi befektetők egyelőre kivárnak a konkrét intézkedések meghozataláig. Az IFK elnöke szerint a fellendülés kulcsa a hazahozott uniós forrásokban, a bérlakásprogramokban és az energetikai hálózat fejlesztésében rejlik. Ezen területekre fókuszálva állították össze átfogó javaslatcsomagjukat a minisztériumi egyeztetésekre, remélve, hogy a kormányzat nyitott lesz a szakmai észrevételekre.
Székely Ádám kiemelte a lakhatási és vállalkozásfejlesztési program jelentőségét, amelynek keretében bérlakások és kollégiumok építése valósulhat meg országszerte. Ezek a fejlesztések új megrendeléseket generálhatnak a piacon, hozzájárulva az ágazat élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez. Emellett az energetikai fejlesztési program is kulcsfontosságú, amely a hálózatbővítést és a megújuló energiaforrások integrációját célozza, ezzel támogatva a fenntartható fejlődést.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése kritikus jelentőségű, mivel a hiányos és kiszámíthatatlan energiakapacitás jelenleg az ingatlanfejlesztések egyik legnagyobb akadálya. A megfelelő infrastruktúra megléte mára ugyanolyan versenyképességi tényezővé vált, mint a finanszírozási lehetőségek vagy a közlekedési hálózat fejlettsége, hiszen a modern épületek energiaigénye folyamatosan növekszik. Ennek hiánya jelentősen lassítja az új projektek megvalósítását és a befektetések beáramlását.
Az ágazat hosszú távú sikeréhez elengedhetetlen a kiszámítható, normatív és versenysemleges szabályozási környezet megteremtése, amely minimalizálja a bizonytalanságot a befektetők számára. Az IFK célja, hogy a szakmai szempontok már a jogalkotás korai szakaszában megjelenjenek, elkerülve a későbbi korrekciókat és a piaci zavarokat. Ezért dolgozták ki részletes javaslatcsomagjukat a napokban kezdődő kormányzati egyeztetésekre, bízva a konstruktív párbeszédben.
Az IFK álláspontja szerint az állami beavatkozásnak csak ott van helye, ahol valódi piaci hiányosságok indokolják azt, például az energetikai infrastruktúra fejlesztése vagy a megfizethető bérlakások építése területén. Ezeken a területeken a magánszektor önmagában nem képes kielégítő megoldást nyújtani, így az állami szerepvállalás kiegészítő, piacot támogató jelleggel bír. Az állami szerepvállalásnak célzottnak és hatékonynak kell lennie, elkerülve a piaci torzulásokat.
A fejlesztések finanszírozásához elengedhetetlen a külföldi befektetői tőke bevonása és az intézményi tőkepiaci környezet folyamatos fejlesztése. A stabil és vonzó befektetői környezet megteremtése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nagyméretű projektek finanszírozása biztosított legyen, és a magyar ingatlanpiac nemzetközi szinten is versenyképes maradjon. A forint erősödése rövid távon vegyes hatásokat mutat, kedvezőtlenül érintheti az exportorientált ágazatokat, mint az ipari-logisztikai fejlesztéseket, az irodapiac egy részét és a szállodaipart, melyek bevételei jellemzően devizában keletkeznek.
Ugyanakkor a forint erősödése kedvező hatást gyakorolhat a lakáspiacra és a kiskereskedelemre, mivel mérsékli az importált termékek árát és növeli a vásárlóerőt. Az erősödéssel együtt járó, mérséklődő inflációs nyomás ráadásul növeli a kamatcsökkentések esélyét, ami kifejezetten előnyös a vállalkozások számára, csökkentve a hitelfelvétel költségeit és ösztönözve a beruházásokat. Ez a makrogazdasági változás hozzájárulhat a gazdasági stabilitás erősödéséhez.
Hosszabb távon a legfontosabb tényező az árfolyam stabilitása, amelyet a kormány egyértelmű euróbevezetési szándéka is támogat, ezzel is növelve a befektetői bizalmat. Ez a stabil makrogazdasági környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a hosszú távú intézményi befektetői tőke nagyobb arányban térjen vissza a magyar ingatlanpiacra, hiszen a kiszámíthatóság alapvető elvárás a nagybefektetők részéről. A kiszámítható gazdasági háttér növeli a bizalmat és csökkenti a befektetési kockázatokat.
Az IFK és a kormány közötti egyeztetések tehát kulcsfontosságúak az ingatlanpiac jövője szempontjából, hiszen a szakmai javaslatok beépítése a jogalkotásba alapvető. A célzott állami beavatkozás, a befektetői tőke vonzása és a makrogazdasági stabilitás együttesen teremthetik meg a fenntartható növekedés alapjait. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország vonzó célpont maradjon az ingatlanfejlesztők és befektetők számára, hosszú távon biztosítva az ágazat fejlődését.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása