A vidéki nagyvárosok új építésű lakáspiacán a kínálat enyhe csökkenése ellenére is folytatódott az áremelkedés. Az Otthon Centrum legfrissebb elemzése szerint Debrecen továbbra is kiemelkedő szerepet játszik a fejlesztések számát és volumenét tekintve, miközben Érd a legmagasabb átlagos négyzetméterárral rendelkezik. A megyei jogú városokban az új lakások átlagos fajlagos ára már meghaladja az 1,3 millió forintot, ami a tartós kereslet és a növekvő költségek együttes hatására alakult ki.
A vidéki megyei jogú városokban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt keretében több mint 7300 új lakás épül. Ez a szám az év elejéhez képest enyhe csökkenést mutat: a projektek száma 1,7 százalékkal, az épülő lakásoké pedig 4,3 százalékkal mérséklődött.
A kínálat szűkülése ellenére az árak tovább emelkedtek, az új lakások átlagos négyzetméterára elérte az 1,32 millió forintot. Ez negyedéves szinten 4 százalékos, éves összevetésben pedig 12,1 százalékos drágulást jelent, melyet a folyamatosan erős kereslet, valamint a kivitelezési és finanszírozási költségek emelkedése magyaráz.
A fejlesztések volumenét tekintve Debrecen vezeti a piacot 57 projekttel és több mint 1500 épülő lakással. Szeged a második legaktívabb város 45 beruházással és mintegy 1200 lakással, míg Győr a harmadik helyen áll közel 800 ingatlannal.
A kisebb városok közül Szombathely kiemelkedő aktivitást mutat, ugyanakkor Miskolcon, Békéscsabán és Esztergomban alig zajlik fejlesztés. Dunaújvárosban és Salgótarjánban jelenleg egyetlen aktív társasházi beruházás sem található, ami jelentős regionális különbségekre utal.
Az árszinteket vizsgálva Érd a legdrágább település, ahol az új építésű lakások átlagos négyzetméterára eléri az 1,52 millió forintot. Szeged követi 1,4 millió forinttal, majd holtversenyben Sopron és Székesfehérvár 1,39 millió forintos átlagárral.
A vidéki nagyvárosok többségében a fajlagos árak jellemzően 1,2 és 1,4 millió forint között alakulnak. Baja az egyetlen kivétel, ahol az átlagos négyzetméterár 948 ezer forint, megközelítve az egymillió forintos lélektani határt.
A piac élénkségét mutatja, hogy a második negyedévben országosan 24 új projekt indult, melyek több mint 300 új lakást jelentenek. Debrecen ebben a tekintetben is a legdinamikusabbnak bizonyult, hét új építkezés vette kezdetét a hajdúsági vármegyeszékhelyen egyetlen negyedév alatt.
Az új építésű lakáspiacon tapasztalható áremelkedés és az aktivitás fenntartása több tényezőre vezethető vissza. A tartósan erős kereslet a vidéki nagyvárosokban továbbra is jelentős nyomást gyakorol az árakra, még a kínálat enyhe csökkenése ellenére is.
Emellett a beruházókat terhelő kivitelezési költségek, beleértve az anyag- és munkadíjakat, valamint a finanszírozási költségek növekedése is hozzájárul a magasabb négyzetméterárakhoz. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják az új lakások végső eladási árát a piacon.
A vidéki újlakás-piac dinamikája és az árak alakulása jelentős hatással van a lakosságra, a befektetőkre és a helyi gazdaságokra. A folyamatos drágulás kihívást jelenthet a lakásvásárlók számára, különösen az első lakásukat keresőknek.
A regionális különbségek, mint például Debrecen kiemelkedő aktivitása vagy Dunaújváros és Salgótarján stagnálása, rávilágítanak a gazdasági fejlődés egyenlőtlenségeire. Debrecen szerepe különösen fontos, mivel a beruházások és az építkezések a város gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének motorjai.
A jelenlegi adatok alapján a vidéki új építésű lakáspiacon az áremelkedés trendje várhatóan folytatódik, amennyiben a kereslet erős marad és a költségek nem mérséklődnek. Az újonnan induló projektek hozzájárulnak a kínálat bővítéséhez, de a drágulás ütemét egyelőre nem lassítják érdemben.
A települések közötti eltérések valószínűleg fennmaradnak, Debrecen és a többi aktív város továbbra is vonzó célpont marad a fejlesztők számára. Az alacsonyabb aktivitású régiókban a lakásfejlesztések ösztönzése kulcsfontosságú lehet a kiegyensúlyozottabb fejlődés érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása