A Pénzügyminisztériumban jelenleg is zajlanak a megbeszélések a Magyarországon bevezetni tervezett vagyonadó részleteiről. A kormányzat célja, hogy az új adónem bevezetésével már 2027-től több száz milliárd forintos bevételre tegyen szert, ami elengedhetetlen a költségvetési tervek, mint például a hiány csökkentése és a lakosságot támogató intézkedések megvalósításához.
A vagyonadó célja és várható hatása
A vagyonadó bevezetése a Tisza Párt választási programjának egyik központi eleme volt, mely az igazságosabb közteherviselést hirdette meg. A politikai narratíva szerint az adó kettős célt szolgál: egyrészt a korábbi kormányzat alatt felhalmozódott vagyonok adóztatását, másrészt a magasabb jövedelmű rétegek nagyobb mértékű hozzájárulását a közterhekhez, melynek eredményeként az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadója csökkenhet. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az adó nem büntető jellegű, hanem a társadalmi szolidaritás elvén alapul.
A kormány számításai alapján az adóból évente 300–600 milliárd forint bruttó bevétel keletkezhet, melynek jelentős része vállalkozói vagyonokból származhat. Egyes szakértők azonban óvatosabbak, 150–200 milliárd forintos éves adóbevétellel számolnak, kiemelve, hogy a várható költségvetési bevételek között jelentős eltérések mutatkoznak.
Kiket érinthet az új adónem és milyen vagyonra vonatkozhat?
A rendelkezésre álló információk szerint a vagyonadó elsősorban az egymilliárd forint feletti összvagyonnal rendelkező magánszemélyeket célozza meg. A tervezet szerint az adó mértéke évi 1% lenne, amelyet kizárólag az 1 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre kellene megfizetni.
Az adóalap várható elemei között szerepelhetnek a belföldi és külföldi ingatlanok, a vállalkozói részesedések, az értékpapírok, valamint bizonyos luxuscikkek, mint például jachtok, magánrepülőgépek, festmények és sportkocsik. A Niveus szakértői rámutattak, hogy az eltérés fő okaként a vagyonadó alá vonható eszközök összetétele és az értékelési módszertan szerepelhet, különösen a nem tőzsdei vállalatok részesedései esetében.
Értékelési kihívások és szabályozási kérdések
A vagyonadó bevezetésének egyik legfontosabb gyakorlati kérdése az érintett vagyonelemek értékelése. Míg egy bankszámlán lévő összeg vagy tőzsdei részvények értéke viszonylag könnyen meghatározható, addig egy nem tőzsdei vállalat értékének becslése már komplexebb feladatot jelenthet. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt egyik megoldás a svájci modell, amely a vállalat eszközértékét és jövedelemtermelő képességét egyesíti a cég értékének összetett megközelítése érdekében.
A szabályozás kialakításakor számos további tényezőt is figyelembe kell venni. Kérdéses például, hogy az adóhatóság milyen szerepet kap az értékek meghatározásában, vagy az érintetteknek kell-e önbevallás keretében nyilatkozniuk vagyonukról. A vagyonnyilatkozat formája, valamint a közeli hozzátartozók vagyonának számítási szabályai szintén tisztázásra várnak.
A küszöbérték vitája és nemzetközi tapasztalatok
A Blochamps Capital szerint az 1 milliárd forintos küszöb ma már félrecélzott lehet az infláció és az ingatlanárak emelkedése miatt. Javaslatuk szerint, ha a politika valóban a „szupravagyonokat” akarja elérni, akkor magasabb – például 10 milliárd forintos – értékhatárra, világos definíciókra és szűkebb, jobban célozható alanykörre lenne szükség. Öt év alatt 52 százalék, míg 15 év alatt 100 százalék volt Magyarországon az infláció, és egy milliárd forint mai értéke nagyjából 540–550 millió forintnak felel meg például 2014-es árszinten.
Érdemes tanulni az OECD országok vagyonadó bevezetéseit követő tanulságaiból, majd rendre kivezetéseiből. A legtöbb országban a vagyonadó eltörlését többnyire hatékonysági és adminisztratív problémák indokolták, különösen abból a tapasztalatból, hogy a vagyonadó gyakran nem tudta érdemben betölteni újraelosztó funkcióját, mivel a keletkező állami bevételek jellemzően alacsonyak voltak.
A törvényjavaslat a tervek szerint 2026 októberében kerül az Országgyűlés elé, a hatálybalépés időpontja még bizonytalan, de nem kizárt, hogy már 2027-ben számolni kell az új adónemmel.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása