Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése szerint a közép- és kelet-európai bankrendszerekben a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya történelmi mélypontra süllyedt. A londoni pénzintézet kedden bemutatott összesítése alapján az átlagos NPL-ráta 1,8 százalékra csökkent, ami jelentős javulást jelez a régió pénzügyi stabilitásában. Azonban az összkép nem teljesen egységes, mivel az egyes országok adatai eltérő folyamatokat tükröznek, ami árnyaltabb képet fest a térség banki szektoráról.
Az EBRD adatai szerint a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben a nem teljesítő kinnlevőségek összege 2025-ben 4,8 százalékkal, 28,6 milliárd euróra nőtt. Ennek ellenére a térségi bankrendszerek bruttó követelés-portfóliójához viszonyított átlagos NPL-ráta 0,09 százalékponttal alacsonyabb lett, elérve az 1,8 százalékos történelmi mélypontot. Ez a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy a hitelkihelyezések értéke gyorsabban nőtt, mint a nem teljesítővé vált kitettségek volumene, ami a portfólió egészének javulását eredményezte.
A nem teljesítő hitelek arányának csökkenése általában a bankok kockázatkezelési képességének erősödését és a gazdasági környezet javulását jelzi. A jelentés kitér a nem teljesítő kinnlevőség-portfóliókra képzett átlagos fedezeti rátára is, amely 2025 végén a rosszhitel-állomány 62,7 százalékának felelt meg. Ez az érték 1,5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, ami azt mutatja, hogy a bankok valamivel kevesebb tartalékot képeztek a potenciális veszteségekre.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot 1991-ben alapították azzal a céllal, hogy finanszírozza a feltörekvő európai gazdaságok átalakulását és támogassa a piaci alapú gazdaságok kiépítését. A londoni székhelyű intézmény kiemelt feladata a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítése, mely elengedhetetlen a régió fenntartható fejlődéséhez.
Az NPL-adatok monitorozását a Bécsi Kezdeményezés keretében végzi, amely egy széleskörű együttműködési platform a pénzügyi stabilitás megőrzésére. Ebben a munkában partnerei az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank (EIB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport. A 38 oldalas éves beszámoló részletes elemzést nyújt a régió banki szektorának állapotáról és a főbb trendekről.
A régiós átlag mögött jelentős országspecifikus eltérések húzódnak meg, amelyek rávilágítanak a helyi gazdasági sajátosságokra. Szlovéniában például a rosszhitel-állomány összege nőtt a legnagyobb mértékben, 53,9 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban. Ez a növekedés elsősorban a feldolgozóiparban zajló átütemezési folyamatokkal magyarázható, ami specifikus iparági kihívásokra utal.
Magyarországon a nem teljesítő követelésállomány összege 9,5 százalékkal emelkedett tavaly, elérve a 4,2 milliárd eurót decemberben. Ez a magyar bankrendszer bruttó követelés-portfóliójához mérve 2,6 százalékos NPL-rátának felelt meg. Annak ellenére, hogy a nominális volumen nőtt, a magyar bankrendszer rosszhitel-rátája 0,1 százalékponttal csökkent, ami a hitelkihelyezések dinamikusabb bővülését jelzi. Az EBRD szerint a magyarországi összkép vegyes, amit leginkább az előző kormány időszakában tapasztalt gyenge gazdasági növekedés befolyásolt. A magyar bankrendszer NPL-fedezeti rátája 59,4 százalék volt, ami 1,8 százalékpontos növekedést jelentett egy év alatt, jelezve a bankok óvatosságát.
Romániában a nem teljesítő követelésállomány összege 13 százalékkal emelkedett, ami szintén a nominális növekedés trendjébe illeszkedik. Ukrajnában viszont meredeken, 16,4 százalékponttal 13,9 százalékra süllyedt a rossz kinnlevőségek rátája, ami az orosz invázió kezdete óta a legalacsonyabb szint. Az ukrán nominális NPL-volumen 56,4 százalékkal, 3,9 milliárd euróra csökkent. Ennek elsődleges okaként a régről fennálló problémás követelésállomány nagyszabású leírását és az új, magas minőségű hitelkihelyezések bővülését jelölte meg az EBRD, ami a bankrendszer tisztulását mutatja.
Összességében a közép- és kelet-európai bankrendszerek ellenálló képessége javult, amit a történelmi mélypontra süllyedt átlagos NPL-ráta is alátámaszt. Bár a nem teljesítő hitelek nominális összege egyes országokban növekedett, a hitelkihelyezések dinamikus bővülése ellensúlyozta ezt a hatást, így az arányok kedvezőbben alakultak, hozzájárulva a régió pénzügyi stabilitásához.
A régió gazdaságainak stabilitása szempontjából kulcsfontosságú a bankrendszerek egészséges működése és a hitelpiacok zavartalan működése. Az egyenetlen fejlődési pályák és az országspecifikus kihívások azonban továbbra is figyelmet igényelnek, különösen a gazdasági növekedés és az iparági sajátosságok fényében. Az EBRD és partnerei folyamatosan figyelemmel kísérik a tendenciákat, hogy támogassák a pénzügyi stabilitást és a fenntartható gazdasági növekedést a feltörekvő európai régióban, elősegítve a hosszú távú prosperitást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása