A Tisza-kormány a társasági adó rendszerének átfogó felülvizsgálatát kezdeményezi, a nagyvállalatokra fókuszálva. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat Kármán András pénzügyminisztert bízta meg a feladattal, melynek határideje szeptember 30. Ez a lépés összhangban áll az Európai Unió felé vállalt Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben foglaltakkal.
A "Kormány 1230/2026. (VII. 17.) Korm. határozata a társasági adó rendszerének felülvizsgálatáról" című döntés a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg, Magyar Péter jegyzésével. A határozat értelmében Kármán András pénzügyminiszternek kell felülvizsgálnia a társaságiadó-szabályozás hatékonyságát és az adó mértékét, különös tekintettel a nagyvállalatokra. A cél a társaságiadó-bevételek növelése, az uniós elvek figyelembevételével, miközben meg kell őrizni az adó versenyképességét.
Magyar Péter egy péntek esti videóbejelentésében részletezte a tervezett adóváltozásokat, melyek törvénytervezetét még aznap beterjesztik a Parlamentnek. Kiemelte, hogy rendet tesznek a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán, ami az adóalapok bővítését és bizonyos adókedvezmények szűkítését jelenti. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon minden befektetőre ugyanazok a világos szabályok vonatkoznak majd, és megszüntetik azokat a kedvezményeket, amelyek kizárólag kiváltságos gazdasági szereplőket vagy politikai alapítványokat részesítettek előnyben.
A kormányhatározat szorosan kapcsolódik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében tett uniós vállalásokhoz. Az RRF-terv már korábban is tartalmazta a társasági adó szabályozásának felülvizsgálatát, a bevételek növelése és a rendszer versenyképességének megőrzése érdekében. Az uniós dokumentum emellett az adórendszer egyszerűsítését és az adónemek számának csökkentését is előírta, utóbbi a 2023. január 1-jén érvényes 54-ről legfeljebb 49-re csökken.
A társasági adó (közismert nevén TAO) a magyar vállalkozások nyereségadója, melynek alanyai elsősorban a belföldi gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni cégek. A TAO mértéke 2026-ban 9%, amelyet a pozitív adóalapra kell alkalmazni. Az adóalapot az adózás előtti eredményből kiindulva, törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel módosítják, mint például az elhatárolt veszteség felhasználása vagy az értékcsökkenés.
A Tisza Párt már a választások előtt is beszélt a társasági adót érintő kedvezmények felülvizsgálatáról, és ez szerepelt a párt programjában is. Bár az adó mértékét előzetesen nem említették ennyire konkrétan, a mostani határozat és a miniszterelnöki bejelentés pontosítja a kormányzati szándékot. Az RRF-terv ismeretében a társasági adórendszer felülvizsgálata nem tekinthető váratlan fejleménynek, hanem a korábbi vállalások logikus folytatásának.
A határozatban szereplő "adó mértéke" kifejezés valószínűleg nem az általános 9%-os adókulcs emelésére utal, hanem az effektív adóterhelésre. Ez azt jelenti, hogy bizonyos nagyvállalatok tényleges adókulcsa a különböző kedvezmények és adóalap-csökkentő tételek miatt jelentősen alacsonyabb lehet a névleges 9%-nál. A kormány célja az adóalapok szélesítése és egyes adókedvezmények szűkítése, hogy a nagyvállalatok ténylegesen is hozzájáruljanak a közterhekhez.
Magyar Péter nyilatkozata is megerősíti ezt az értelmezést, amikor a nagyvállalatok által használt adókedvezmények közötti rendrakásról beszélt. A megszüntetendő kedvezmények azok, amelyek szinte kizárólag a globális nagyvállalatok és a kiváltságos gazdasági szereplők előnyben részesítését szolgálták. Ez a megközelítés a versenyképesség megőrzésére vonatkozó kitétellel együtt azt sugallja, hogy a kormány nem egy általános szigorítást, hanem egy célzottabb, igazságosabb adóztatást kíván bevezetni a nagyvállalati szektorban.
A szeptember 30-i határidő rendkívül szoros, ami gyors és intenzív munkát igényel a Pénzügyminisztériumtól. Az eredmények várhatóan a nagyvállalatokra fókuszálnak majd, és nem érintik a kisebb és közepes vállalkozásokat. A kormány célja az adóbevételek növelése az adóalap szélesítésével és a kedvezmények felülvizsgálatával, miközben megőrzi a magyar adórendszer vonzerejét a befektetők számára.
Az uniós források lehívása szempontjából is kulcsfontosságú az RRF-tervben vállalt kötelezettségek teljesítése, így a társasági adórendszer felülvizsgálata is. A bizalmi vagyonkezelés adósemlegességének megteremtése is része a szélesebb körű adórendszeri reformnak, amely a kormányzati vállalások között szerepel. A változások végső formája a pénzügyminiszter javaslatainak és a parlamenti döntéseknek függvénye lesz.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása