Az idei mezőgazdasági szezon komoly kihívások elé állítja a magyar gazdákat, különösen a napraforgó termesztésében. Az extrém aszályos időjárás és a tartós hőhullámok következtében a növények kényszerérésbe kezdtek, ami jelentős terméskiesést vetít előre. A várható hozamok messze elmaradnak a megszokottól, és az aratás megkezdése is a szokásosnál korábban várható.
Idén tavasszal a napraforgó vetésterülete elérte a 810 ezer hektárt, ezzel az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénnyé vált Magyarországon. Március vége óta azonban drasztikusan csökkent a csapadék mennyisége, áprilistól kezdve alig esett eső. Május óta országszerte 70-140 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről, ami kritikus helyzetet teremtett.
A HungaroMet adatai szerint az Alföldön különösen súlyos a helyzet, ahol a talaj felső egyméteres rétegének nedvességtartalma sokfelé a 30 százalékot sem éri el. A nyári kánikula és a közelmúltban tapasztalt, 40 Celsius-fokot megközelítő hőség tovább rontotta a helyzetet. Ennek következtében a napraforgó zöldtömege számos térségben még a 2022-es, pusztító aszály idején látottnál is kisebb.
Bár a napraforgó jobban tűri a szárazságot, mint például a kukorica, a jelenlegi körülmények meghaladják a növény ellenállóképességét. A termelők országszerte rendkívül heterogén, sok helyen lehangoló állományokról számolnak be. A 2026-os év különösen figyelemre méltó, mivel ekkor előzte meg először a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon, kiemelve a növény stratégiai fontosságát.
A Fejér vármegyei EAG Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője, Rózsa Ádám szerint a napraforgótányérok jóval kisebbek a megszokottnál. Emellett megjelent a hamuszürke szárkorhadás is, amely ellen a jelenleg engedélyezett növényvédő szerek hatástalanok.
A szakember hektáronként csupán 2-2,5 tonnás termésre számít, ami jelentős visszaesés a normál hozamokhoz képest.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében némileg kedvezőbb a helyzet. Szurovcsák Dávid, a Szuro-Trade Kft. üzletág-igazgatója elmondta, hogy a talajadottságoktól függően vannak szebb tábláik is, így ők átlagosan 3-3,5 tonnás hozamban bíznak.
Érdekesség, hogy a szárazság miatt a gombás fertőzések elmaradtak, így komolyabb növényvédelmi beavatkozásokra nem volt szükség.
A legnehezebb helyzetben a másodvetésű állományok vannak. Kaposvári Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a rozs után vetett napraforgó szinte egyáltalán nem talál nedvességet a talajban.
Ez a növények fejlettségén is meglátszik, és esetükben a szokásos 2,5-3 tonna helyett idén már annak is örülni fognak, ha elérik az 1-1,2 tonnás hektáronkénti hozamot. Az előrehozott betakarítás országszerte várható, ami további logisztikai kihívásokat jelenthet a gazdálkodók számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása