Sulyok Tamás köztársasági elnök élesen bírálta az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét, amelynek elfogadása esetén közvetlenül megszüntetné hivatali megbízatását. Az államfő álláspontja szerint a javaslat nem csupán az ő személyét érinti, hanem mélyrehatóan befolyásolhatja a magyar jogrendszer és a demokratikus intézményrendszer működését. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy a tervezett módosítás szerinte sérti a jogállamiság alapelveit, a demokráciát és a hatalommegosztás alkotmányos elvét, ami komoly aggodalmakra ad okot a közjogi stabilitás szempontjából.
Személyre szabott eltávolítás és politikai indíttatás
A köztársasági elnök kritikájának középpontjában az áll, hogy a javaslatot személyre szabottnak és politikai indíttatásúnak tekinti. Sulyok Tamás értelmezése szerint egy ilyen lépés nem az intézményi működés javítását vagy az alkotmányos rend megerősítését célozza, hanem egy konkrét személy, azaz a hivatalban lévő államfő eltávolítását. Ez a megközelítés felveti a kérdést, hogy egy alkotmányos tisztségviselő megbízatásának ilyen módon történő megszüntetése mennyiben egyeztethető össze a jogbiztonság és a kiszámíthatóság elvével, amelyek a jogállamiság alapkövei. Egy személyre szabott beavatkozás ugyanis alááshatja a közbizalmat az intézmények iránt, és precedenst teremthet hasonló politikai döntések számára a jövőben. Az államfő kiemelte, hogy az ilyen jellegű, politikai motivációjú beavatkozások veszélyeztethetik a demokratikus folyamatok integritását és a közjogi szereplők függetlenségét.
A jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elveinek megsértése
Sulyok Tamás szerint a tervezett alkotmánymódosítás súlyosan sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. A jogállamiság alapvető követelménye, hogy a hatalomgyakorlás a törvények keretei között történjen, és mindenki, beleértve az állami szerveket is, alá van vetve a jognak. Ha egy alkotmányos tisztségviselő megbízatását politikai alapon, az Alaptörvény módosításával szüntetik meg, az az államfő szerint megkérdőjelezi a jogrendszer stabilitását és a jogbiztonságot. A demokrácia szempontjából is aggályosnak tartja a helyzetet, mivel a demokratikus rendszerekben a független intézmények és tisztségviselők szerepe kulcsfontosságú az ellenőrzés és egyensúly fenntartásában. A hatalommegosztás elve, amely a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom elkülönítését és kölcsönös ellenőrzését írja elő, szintén sérülhet egy ilyen lépéssel. A köztársasági elnök, mint az egység megtestesítője és az alkotmányos működés őre, fontos szerepet tölt be a hatalmi ágak közötti egyensúly fenntartásában. Az ő pozíciójának gyengítése vagy politikai alapon történő megszüntetése felboríthatja ezt az egyensúlyt, és a hatalomkoncentráció irányába mutathat.
Veszélyes precedens és a hatalomkoncentráció kockázata
Az államfő különösen aggasztónak tartja, hogy a tervezett módosítás veszélyes precedenst teremthet. Sulyok Tamás figyelmeztetése szerint, ha a köztársasági elnök hivatali megbízatását ilyen módon, politikai alapon meg lehet szüntetni, az utat nyithat bármely más független közjogi intézmény vezetőjének hasonló elmozdítására. Ez magában foglalhatja a bíróságok, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy más, az állami működés ellenőrzéséért felelős szervek vezetőit is. Egy ilyen precedens hosszú távon alááshatja ezen intézmények függetlenségét és autonómiáját, amelyek elengedhetetlenek a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszeréhez. Az államfő hangsúlyozta, hogy az ilyen lépések egyértelműen a hatalomkoncentráció irányába mutatnak, ahol a kormányzati hatalom túlsúlyba kerülhet más alkotmányos szervekkel szemben. Ez a tendencia veszélyeztetheti a pluralizmust, a jogbiztonságot és a demokratikus alapértékeket Magyarországon.
A Velencei Bizottság bevonásának sürgetése
A kialakult helyzet rendezéséhez Sulyok Tamás a Velencei Bizottság bevonását sürgette. A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, amely szakértelmével segíti a tagállamokat az alkotmányos reformok kidolgozásában és a jogállamisági normák betartásában. Az államfő felhívása arra utal, hogy a tervezett módosítás nemzetközi jogi és alkotmányos szempontból is aggályos lehet, és szükség van egy független, külső szakértői véleményre a helyzet tisztázásához. A Velencei Bizottság bevonása biztosíthatná, hogy a módosítás tervezete megfeleljen az európai alkotmányos elveknek és a nemzetközi normáknak, elkerülve ezzel a további jogi és politikai feszültségeket. Sulyok Tamás emellett az európai alkotmányos elvek tiszteletben tartását is alapvető fontosságúnak nevezte, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak, mint az Európai Unió tagállamának, kötelessége ezen elvekhez igazodnia a jogalkotási folyamatok során.
Összefoglalva, Sulyok Tamás köztársasági elnök éles kritikát fogalmazott meg az Alaptörvény tervezett 17. módosításával szemben, amely szerinte nem csupán az ő hivatali megbízatását szüntetné meg személyre szabottan, hanem alapvetően veszélyezteti a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét. Az államfő figyelmeztetett a veszélyes precedensre és a hatalomkoncentráció kockázatára, valamint a Velencei Bizottság bevonását és az európai alkotmányos elvek tiszteletben tartását sürgette a helyzet rendezése érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása