Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, azonban az azt kihirdető elnöki határozatban, valamint egy korábbi videóüzenetben is kifejezésre juttatta súlyos tartalmi ellenvetéseit. Az államfő álláspontja szerint a jogszabály-változtatások több ponton is sérthetik a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás alapvető elveit. Ez a kettős megközelítés, miszerint az elnök alkotmányos kötelességének eleget téve aláírja a jogszabályt, miközben fenntartásait is rögzíti, egyedülálló helyzetet teremtett a magyar közjogi gyakorlatban.
A szombat este nyilvánosságra hozott dokumentumban Sulyok Tamás részletesen kifejtette álláspontját. Először is megállapította, hogy a módosítás bizonyos elemei – például az Alkotmánybíróság hatáskörének kiszélesítése – üdvözlendőnek tekinthetők. Ez a lépés elméletileg erősíthetné az alkotmányos kontrollt és a jogbiztonságot. Azonban az államfő más rendelkezéseket már kritikusabban értékelt, azokat személyre szabottnak minősítve. Különösen aggályosnak találta a választójog korlátozását, amely a demokratikus részvétel alapvető elemét érinti, valamint egyes közjogi tisztségviselők eltávolítását célzó passzusokat. Ezek a lépések felvetik a kérdést a jogszabályok általános és absztrakt jellegének megőrzésével kapcsolatban, illetve a közjogi pozíciók stabilitásával és függetlenségével kapcsolatban.
Az elnök rávilágított a magyar közbeszéd elmúlt időszakban tapasztalható romlására is. Megfigyelései szerint az áprilisi országgyűlési választások éjszakája óta a közéleti diskurzust a „verbális abúzus”, valamint a nyílt és közvetlen fenyegetés szélsőséges formái uralják. Sulyok Tamás úgy látja, hogy egy olyan politikai kommunikációs stratégia bontakozott ki, amelynek elsődleges célja a korábbi alkotmányos rendszer képviselőinek elhallgattatása, ellehetetlenítése és végső soron a közéletből való eltávolítása. Ez a stratégia, az államfő megfogalmazása szerint, egyértelműen a hatalomkoncentrációt és az ellenvélemények marginalizálását szolgálja.
Sulyok Tamás elismerte, hogy ezek a törekvések a társadalom jelentős részének támogatását élvezik, ami a politikai folyamatok legitimációjának egy fontos aspektusa. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik jelentős mérföldköve a mostani alaptörvény-módosítás. Az elnök osztja azokat az aggodalmakat, amelyek szerint egyes rendelkezések sérthetik a népfelség elvét és a hatalommegosztás alapvető kereteit. A népfelség elve a demokratikus rendszerek alapja, amely szerint a hatalom forrása a nép, és annak gyakorlása csak az alkotmányos keretek között történhet. A hatalommegosztás pedig a zsarnokság elkerülését és a fékek és ellensúlyok rendszerét hivatott biztosítani.
Az államfő végül azzal indokolta az Alaptörvény módosításának aláírását, hogy a hatályos jogszabályok rendkívül szűk körben teszik lehetővé egy alkotmánymódosítás megtámadását. Tartalmi kifogások miatt az elnök nem fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, kizárólag eljárási vagy formai problémák esetén lett volna erre lehetősége. Sulyok Tamás ezért saját megfogalmazása szerint az alkotmányos kötelezettségeinek mérlegelése után nem tehetett mást: aláírta és kihirdette azt a módosítást, amely paradox módon a saját köztársasági elnöki megbízatását is megszünteti. Ez a helyzet rávilágít a köztársasági elnöki intézmény korlátozott mozgásterére az alkotmánymódosítások esetében, ahol a jogi keretek szigorúan meghatározzák az államfő hatásköreit.
A határozat így egyszerre vált hivatalos kihirdetéssé és az államfő súlyos aggodalmainak dokumentált kifejezésévé. Ez a precedens nélküli lépés a magyar közjog történetében egy olyan pillanatot jelöl, amikor az államfő, bár eleget tesz alkotmányos kötelességének, egyúttal nyíltan és hivatalosan is jelzi, hogy a jogszabály tartalmával kapcsolatban alapvető fenntartásai vannak. A dokumentum tehát nem csupán egy jogi aktus, hanem egyúttal egy politikai üzenet is, amely a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartására hívja fel a figyelmet a jövőbeni jogalkotási folyamatok során.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása