Az MNB legfrissebb Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése szerint az elmúlt három évben megállt a biztosításközvetítéssel foglalkozók számának hosszú távú csökkenése Magyarországon. A független közvetítői szektorban enyhe piaci koncentráció mellett létszámbővülés is megfigyelhető.
Figyelmeztető jel azonban, hogy az alkuszok körében az átlagéletkor most először lépte át az 50 évet, melyet a jegybank akut problémaként értékel. Ez a tendencia a szakma hosszú távú fenntarthatóságát is befolyásolhatja.
A független biztosításközvetítői szektor tavaly 158 milliárd forint jutalékbevételt ért el, ami 10,5%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez azt mutatja, hogy 100 forintnyi korrigált biztosítási díjból 9 forint jutott a közvetítőkhöz.
A biztosításközvetítéssel foglalkozó intézmények száma 7%-kal, 322-re csökkent tavaly, ami az alkuszi piac állományátruházásokon alapuló koncentrációjával magyarázható. Örömteli fejlemény ugyanakkor, hogy a közvetítői tevékenységet végző természetes személyek száma három éve stagnál, megállítva a korábbi csökkenő trendet.
A biztosítók ügynöki hálózatában bekövetkezett 2,5%-os létszámcsökkenést ellensúlyozta a többes ügynöki és alkuszi hálózatokban tapasztalható bővülés. Az alkuszi és többes ügynöki tevékenységgel foglalkozók száma 12102-ről 12492-re emelkedett.
Az MNB kiemelte, hogy a létszám stabilizálódása nem járt együtt a közvetítői állomány fiatalodásával, különösen az alkuszi és ügynöki hálózatokban. Az alkuszok és ügynökök átlagéletkora mintegy 15 évvel magasabb, mint a jellemzően fiatalabb korosztályt vonzó többes ügynöki modellekben.
A biztosításközvetítői szakma idősödése az MNB szerint az egyes tevékenységi formák adottságaiban és az új közvetítők toborzásakor tapasztalható nehézségekben keresendő. A javadalmazási lehetőségek különbségein túl a fiatalabb generációk eltérő munkához való hozzáállása és kommunikációs szokásai is nehezítik az új munkaerő kiválasztását.
A jegybank szerint a kérdéskör orvoslása továbbra is akutnak tekinthető, és ezen a biztosítók ügynöki hálózatainak átalakulása vagy megszűnése sem változtat érdemben. Ez a helyzet rávilágít a szektor strukturális kihívásaira.
A piaci koncentrációt a piacvezető Hungarikum Csoport terjeszkedése is befolyásolja, mely a szektorban folyamatosan beszédtéma. A cégcsoport tavaly 12%-kal, 35,4 milliárd forintra növelte teljes árbevételét.
A Hungarikum Alkusz stratégiát váltott az állami ügyfelek kiszolgálásában, miután egy 2026. januári kormányhatározat megtiltotta az állami vállalatoknak az alkuszokkal való együttműködést, kivéve egyedi miniszteri engedéllyel. Ezt a tilalmat február közepén feloldották egy alkuszi kötelezettségvállalási nyilatkozat előírásával, mely szerint a jutalék nem haladhatja meg a 20%-ot.
Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz vezetője áprilisban jelezte, hogy a nagyvállalati divíziójukban 20-25% az állami vállalatok aránya. A cégcsoport nyitott arra, hogy a jövőben is kiszolgálja őket, és idén is kétszámjegyű bevételnövekedéssel tervez.
Az alkuszok átlagéletkorának 50 év fölé emelkedése komoly kihívást jelent a biztosításközvetítői szakma számára, mivel hosszú távon veszélyeztetheti a tudásmegtartást és a megújulást. A fiatalabb generációk bevonásának nehézségei strukturális problémákra utalnak, melyek megoldása elengedhetetlen a szektor jövője szempontjából.
A piaci koncentráció, különösen a Hungarikum Csoport növekedése, átalakítja a versenyt és a piaci erőviszonyokat. Az állami ügyfelek kiszolgálására vonatkozó szabályozások és a Hungarikum erre adott válasza jelentős hatással van a szektor egészére, befolyásolva más szereplők stratégiáit is.
A jutalékbevételek növekedése és a létszám stabilizálódása pozitív jel, azonban az idősödés és a toborzási nehézségek árnyalják ezt a képet. A szektor előtt álló feladat az, hogy megtalálja a módját a fiatalításnak és a vonzóbb karrierlehetőségek megteremtésének.
Az MNB jelentése a tágabb pénzügyi piacra vonatkozóan is tartalmaz megállapításokat. Kétszámjegyű ütemben bővült a biztosítási befektetett eszközállomány tavaly, és a befektetési szolgáltatók ügyfél-értékpapírjainál, valamint a befektetési alapkezelők által kezelt vagyon esetében is 10%-ot meghaladó növekedés történt.
A nyugdíjpénztári fedezeti tartalék is nőtt, és a biztosítási, pénztári, tőke- és pénzpiaci szereplők, valamint a közvetítők tartalékszintje megfelelőnek bizonyult. Ez a stabilitás alapvető fontosságú a pénzügyi rendszer egésze szempontjából.
A jegybank ugyanakkor kockázatokra is felhívta a figyelmet, mint például a növekvő kárráfordítások, a geopolitikai bizonytalanság, különösen az iráni konfliktus. Emellett a tájékoztatásban és a panaszkezelésben is további fejlődésre van szükség a fogyasztóvédelem erősítése érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása