A magyar gazdaságban a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció terén mutatkozó elmaradás jelentős kihívást jelent, mely gátolja az ország hosszú távú növekedési potenciálját. A szabadalmi aktivitás, mint az innováció egyik kulcsmutatója, nemzetközi összehasonlításban is gyenge képet mutat, ami szakértők szerint trendfordulót igényelne.
Magyarország a globális szabadalmi ranglisták végén helyezkedik el, még olyan országok is megelőzik, mint Mongólia vagy Banglades. A World Intellectual Property Organization (WIPO) és a Visual Capitalist adatai szerint az egy főre jutó szabadalmak számában a régiós versenytársak, mint Szlovénia, Csehország és Szlovákia is jobban teljesítenek.
A hazai gazdaságban egyfajta kétsebességes működés figyelhető meg: a globális multinacionális vállalatok gyakran telepítenek fejlesztőrészlegeket Magyarországra, míg a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) az uniós átlagnál kevesebbet költenek fejlesztésre. Emellett a kkv-k körében alacsony a találmányaik védelmével kapcsolatos tudatosság, ami hosszú távon hátrányos lehet.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint az elutasított szabadalmi bejelentések aránya csökkenő tendenciát mutat, 2025-ben mindössze 2,5 százalék volt. Azonban Pintz György szabadalmi jogász szerint a nemzeti szabadalmi bejelentések száma mélypontra süllyedt, és a bejelentések jelentős része nem kap oltalmat, gyakran a bejelentők „kifáradása” miatt.
Az elmúlt évtizedekben a szellemi tulajdonvédelem területe többször is gazdát cserélt a kormányzati struktúrában, ami a terület stabilitásának hiányára utal. Kezdetben a gazdasági, majd az igazságügyi, később a nemzetgazdasági, végül a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelte ezt a területet. A legújabb tervek szerint a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz (TTM) kerülhet az iparjogvédelem, ami tematikusan jobban illeszkedne.
A „iparjogvédelem” fogalma magában foglalja a szabadalmakat, védjegyeket, formatervezési mintákat és használati mintákat is. A kormányzati feladatok újraosztásáról szóló 90/2026. kormányrendelet értelmében a jövőben az igazságügyi tárca felügyeli a szerzői jogot és az iparjogvédelmet, beleértve a támogatásokat is.
A magyar történelem számos világhírű találmányt adott a világnak, mint például a gyufa, a Rubik-kocka, a golyóstoll, a C-vitamin vagy a hologram. Ez azt mutatja, hogy a magyar kreativitás és innovációs képesség mindig is jelen volt, azonban az elmúlt időszakban a rendszer nem támogatta kellőképpen a modern kori találmányok hazai oltalmazását.
A szabadalmi oltalom hiánya vagy a nem megfelelő védelem komoly akadályt jelenthet a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedésében és a befektetések vonzásában. Egy amerikai befektető például gyakran el sem kezdi a tárgyalásokat egy ígéretes magyar céggel, ha annak szellemi tulajdonát nem védik megfelelően.
Krajnyák András ügyvéd szerint a hazai rendszerben gyakran előfordul, hogy az állami fejlesztési forrásokat egyesek csak a saját vagy vállalkozásuk gazdagítására használják fel. Ebben az esetben a szabadalom csupán egy kényszerű pályázati feltétel, nem pedig a találmány valódi védelmének eszköze.
A szakértők közötti eltérő vélemények is jelzik a terület komplexitását. Míg egyesek a bejelentések alacsony számát tartják a fő problémának, mások szerint a nemzeti szabadalmak hiánya nem feltétlenül tragédia, amennyiben a magyar feltalálók más országokban szereznek oltalmat. Azonban a nagyobb hazai bejelentésszám legalább azt jelezné, hogy a magyar cégek és feltalálók tudnak a lehetőségekről és aktívan próbálkoznak.
Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke hangsúlyozza, hogy a magyar feltalálók számos útvonalon szerezhetnek oltalmat üzleti érdekeiknek megfelelően, és világviszonylatban a hazai bejelentések számának másfél-kétszeresét is elérheti az általuk oltalmazott találmányok száma. Ez azt jelzi, hogy a kreativitás megvan, de a hazai oltalmazási rendszer vonzereje és hatékonysága javításra szorul.
A szabadalmi terület kormányzati felügyeletének gyakori változása és a szakmai vélemények megosztottsága rávilágít a rendszer gyengeségeire. A jövőbeli átszervezések és a szellemi tulajdonvédelem stratégiai kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az innovációban élen járó országokhoz, és a gazdaság valóban „nagyot guríthasson”.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása