A Duna vízszintje ismét apadni kezdett Paksnál, ami sürgős kormányzati intézkedéseket váltott ki az atomerőmű biztonságos vízellátásának garantálása érdekében. Magyar Péter miniszterelnök csütörtök délutáni tájékoztatóján ismertette a fenékküszöb építésének és a bárkák esetleges elsüllyesztésének részleteit. Ezen beavatkozások célja, hogy rendkívül alacsony vízállás esetén is biztosítható legyen a Paksi Atomerőmű üzembiztonságához szükséges vízszint.
Csütörtök reggel Paksnál a Duna vízállása mínusz 117 centiméter volt, ami kilenc centiméterrel kevesebb az előző napi értéknél, jelezve az apadás újbóli megindulását egy átmeneti emelkedés után. Az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint az apadás a következő napokban is folytatódhat, szombatra akár mínusz 129 centiméter környékére süllyedhet a vízszint, bár a több napra szóló prognózist jelentős bizonytalanság övezi.
A kialakult helyzetre reagálva a kormány felgyorsítja az atomerőmű vízellátását biztosító beavatkozásokat. Ennek keretében egy ideiglenes fenékküszöb építése és két nagyméretű bárka bevetése szerepel a tervek között, melyekkel a Duna vízszintjét kívánják megemelni a kritikus szakaszon.
A Tisza-kormány szerdán egész napos, kihelyezett ülést tartott a Paksi Atomerőműben, ahol az energiahelyzet mellett az alacsony vízállás miatt szükségessé vált beavatkozásokról is döntöttek. Ezt követően jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy megkezdik egy dunai fenékküszöb építését az erőmű és Dunaszentbenedek között.
A fenékküszöb építéséhez első körben 35 ezer köbméter, majd további 110 ezer köbméter követ használnak fel, mely Polgárdiból érkezik. A körülbelül 6 milliárd forintos, kiemelt beruházássá nyilvánított fejlesztés a tervek szerint 3–4 hét alatt készülhet el, 24 órás munkavégzés mellett. A gyorsított munkálatok célja, hogy a létesítmény a lehető leghamarabb, már az első pár nap után elkezdje emelni a Duna vízszintjét.
A munkálatok idejére két, egyenként 80 méter hosszú bárkát is Paksra vezényeltek. Amennyiben a Duna a következő hetekben ismét kritikusan alacsony szintre apad, a hajókat irányítottan elsüllyeszthetik, amivel rövid távon hozzávetőleg 20 centiméterrel emelhetik meg a vízállást. Az első bárka már szerda este megérkezett, a másodikért pedig Mohácsra indult a vontatóhajó.
A Paksi Atomerőmű hűtőrendszerének zavartalan működése alapvető fontosságú az energiabiztonság szempontjából. A kormány számításai alapján a fenékküszöb akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet az érintett szakaszon, ezzel megakadályozva, hogy az a paksi hűtőcsatornánál mínusz 90 centiméter alá süllyedjen, ami kritikus határnak számít.
Az ideiglenes, haváriahelyzetre méretezett fenékküszöböt úgy tervezték meg, hogy az árvízlevezetést hosszabb távon se akadályozza. Emellett a hidrológiai helyzet rendeződése után a nemzetközi hajóút is helyreállítható legyen, biztosítva a folyami közlekedés folytonosságát. A mérnökök lépésenként, a mért adatok alapján avatkoznának be, folyamatos szonáros medervizsgálattal kiegészítve a munkát.
A bárkák és a fenékküszöb kombinált alkalmazása egy rugalmas védelmi rendszert biztosít. Míg a fenékküszöb egy tartósabb megoldást kínál, a bárkák gyors, azonnali beavatkozást tesznek lehetővé a legkritikusabb apadási időszakokban, így biztosítva az atomerőmű stabil vízellátását és üzembiztonságát.
A csütörtöki kormányzati tájékoztatón várhatóan elsősorban a fenékküszöb és a bárkák alkalmazásának műszaki részleteit, pontos menetrendjét, illetve környezeti hatásait ismertetik. A beavatkozások szükségességét a Duna vízállásának folyamatos ingadozása és az extrém alacsony szintek elérése indokolja.
Nem zárható ki, hogy a jövőben további, hosszabb távú fejlesztések lehetősége is szóba kerül, bár ezekről a kormány eddig nem tett konkrét bejelentést. Ilyen lehetőségként felmerülhet a paksi szivattyúrendszer korszerűsítése, kapacitásának növelése, vagy akár hűtőtornyok telepítése, melyek a klímaváltozás hatásaira adhatnak tartósabb választ a vízellátás biztosításában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása