A Duna augusztusi, történelmi mélységű vízállása ismét a felszínre hozta a volt Óbudai Gázgyár területén elásott, veszélyes anyagokat, amelyek súlyosan szennyezik a folyót. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a rákkeltő és mérgező vegyületek szabad szemmel is láthatóvá váltak a parton, sárgászölden habzó folyadék és szúrós szag kíséretében. A jelenség rávilágít a terület évtizedek óta fennálló környezeti problémájára, amelynek megoldása továbbra is várat magára.
Az egykori Óbudai Gázgyár több mint hét évtizeden át működött, és ez idő alatt jelentős mennyiségű gáztisztítási melléktermék halmozódott fel. Ez a „gázmassza” cianiddal, arzénnal és más veszélyes vegyületekkel átitatva évtizedek óta szivárog a Dunába. Becslések szerint mintegy 200 ezer tonnányi szennyezett talaj található a föld alatt, amely folyamatosan veszélyezteti a környezetet.
A terület tulajdonosa, az MVM azonnali beavatkozásként kordonokkal zárta le az érintett partszakaszt, és speciális mentesítő párnákat helyezett el a szivárgások köré. Ezek a párnák úgy működnek, hogy átengedik a vizet, de magukba szívják a szennyező anyagokat, fizikai gátat képezve a felszíni bejutás ellen. A hatóságok jóváhagyták ezeket az intézkedéseket.
Azonban a Greenpeace vegyianyag-szakértője, Simon Gergely szerint ezek a lépések csupán látszatintézkedések. Kifejtette, hogy a felitató anyagok kizárólag a felszínen lecsorgó mérgező anyagokat képesek felfogni, míg a víz alatt a szennyeződés továbbra is akadálytalanul áramlik a folyóba. A szakértő rámutatott, hogy a talajvíz mozgása a Duna vízállásától függ: alacsony vízszintnél a talajvíz a folyó felé, magasabb vízszintnél pedig a folyó a talaj felé nyomja a mérgeket, így a szennyezés folyamatosan terjed.
A Greenpeace egy korábbi, 2023-as vizsgálata aggasztó eredményeket tárt fel. A mintavételek során a határértékeket akár ezerszeresen is meghaladó arzén-, benzol- és rákkeltő szénhidrogén-szennyezést mutattak ki a területen. Ez a hosszú távú szennyezés komoly veszélyt jelent a Duna élővilágára és Budapest ivóvízbázisára egyaránt. Bár a szomszédos Hajógyári-szigeten a laborvizsgálatok szerint a vízminőség biztonságos, a mérgező anyagok lassan, de folyamatosan beépülnek a folyami táplálékláncba.
A végleges kármentesítés kérdése továbbra is megoldatlan. A mintegy 200 ezer tonnányi szennyezett talaj eltávolítása és tisztítása rendkívül komplex feladat, amelynek legmegfelelőbb technológiájáról és a felelősségvállalásról az érintett szereplők között vita zajlik. Szabó Tímea, Óbuda korábbi parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy valódi kármentesítésre van szükség, és nyílt pályázatot javasolt a szennyezett föld elszállítására és a helyszín megtisztítására. Elmondása szerint ez jelenleg Magyarország legnagyobb kiterjedésű talajszennyezése.
Karácsony Gergely főpolgármester is megszólalt az ügyben, kiemelve, hogy a kármentesítés egyértelműen állami feladat. Emlékeztetett arra, hogy Budapest tavaly csatlakozott a Graphisoft Park által indított perhez, amelynek célja az állam cselekvésre kényszerítése volt. A főpolgármester szerint a pert megnyerték, és az új kormánynak sürgősen foglalkoznia kell a problémával. Hozzátette, hogy Budapest kész a partnerségre a kármentesítési folyamat elindításában.
A jelenlegi intézkedések tehát a felszíni szennyezés lokalizálására irányulnak, de a mélyben rejlő, évtizedek óta felhalmozódott mérgező anyagok problémája továbbra is fennáll. A szakértők és a politikai szereplők egyaránt hangsúlyozzák, hogy a valódi megoldás a teljes körű kármentesítés lenne, amely hosszú távon biztosítaná a Duna és a főváros ivóvízellátásának biztonságát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása