Az Ember energiaügyi elemzőközpont legújabb tanulmánya szerint a napenergia jelentős szerepet játszott az európai villamosenergia-hálózat stabilitásának megőrzésében a júniusi és júliusi hőhullámok idején. A megújuló energiaforrás termelése egyes európai országokban akár 17 százalékkal is növekedett, ezzel hozzájárulva a megnövekedett villamosenergia-igény kielégítéséhez. Ez a növekedés különösen fontos volt, mivel számos hagyományos energiaforrás termelése akadozott a rendkívüli meleg miatt.
A hőhullámok idején a napi villamosenergia-igény jelentősen megemelkedett a vizsgált országokban. Olaszországban 28, Magyarországon 23, Franciaországban 14, Spanyolországban pedig 13 százalékkal nőtt a fogyasztás a megelőző időszakhoz képest. Ezzel párhuzamosan a napenergia volt az egyetlen olyan forrás, amely a szokásosnál több áramot termelt, Franciaországban és Magyarországon 17, Spanyolországban és Olaszországban pedig 5 százalékkal haladta meg az átlagos szintet.
Chris Rosslowe elemző kiemelte, hogy a napenergia-termelés növekedése kulcsfontosságú volt a hálózat stabilizálásában, miközben más energiatermelők nehézségekkel küzdöttek. Valóban, a hőhullámok számos más energiaforrás termelését visszavetették. Franciaországban, Magyarországon, Romániában és Svájcban a nukleáris erőművek működése is zavart szenvedett, míg Nagy-Britanniában öt gáztüzelésű erőmű csökkentette a kibocsátását.
Északkelet-Olaszországban a Pó folyó alacsony vízszintje veszélyeztette a hőerőművek működését, Szerbiában és Lengyelországban pedig a széntüzelésű erőműveknek kellett visszafogniuk a termelésüket. A vízenergia-termelésre is kedvezőtlenül hatott a rendkívüli meleg és a szárazság. Az Európai Unió nyolc legnagyobb vízenergia-termelője közül hét, melyek az EU villamosenergia-termelésének mintegy 90 százalékát adják, az elmúlt öt év átlagánál alacsonyabb termelési szintet ért el.
A jelentés a hőhullámok által leginkább érintett villamosenergia-rendszerekre gyakorolt hatásokat vizsgálta, feltárva a szélsőséges időjárás komplex következményeit. A június végi és júliusi időszakban tapasztalt rendkívüli hőség nem csupán a fogyasztói igényeket növelte meg drámaian, hanem egyidejűleg számos hagyományos energiatermelési módszer hatékonyságát is csökkentette. Ez a kettős hatás jelentős kihívások elé állította az európai energiaellátó rendszereket.
A nukleáris és hőerőművek hűtési problémákkal szembesültek a magas környezeti hőmérséklet és az alacsony folyóvízszint miatt, ami korlátozta működésüket. A vízerőművek esetében a csökkenő vízhozamok vezettek alacsonyabb termeléshez, míg a gáztüzelésű és széntüzelésű erőművek is kapacitáscsökkentésre kényszerültek. Ezek a tényezők együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a hálózat stabilitása veszélybe került volna a napenergia nélkül.
A napenergia azonban csak napnyugtáig jelent megoldást a megnövekedett igényekre, ami jelentős kihívást jelent az esti órákban. Chris Rosslowe elemző szerint a nehézségek ezt követően kezdődnek, mivel este, amikor a villamosenergia-igény továbbra is magas marad, a hálózat nagymértékben a gáztüzelésű erőművekre támaszkodik. Ez a függőség sebezhetővé teszi a rendszert, különösen a hőhullámok idején.
A megugró kereslet közvetlenül megmutatkozott az árakban is, ami további terhet rótt a fogyasztókra és az energiarendszerre. Az energiaügyi elemzőközpont adatai szerint a június végi és július eleji hőhullámok idején az átlagos napi villamosenergia-árak Magyarországon 119, Franciaországban 44, Olaszországban 13, Spanyolországban pedig 7 százalékkal emelkedtek az előző hetekhez képest. Az árampiaci csúcsok jellemzően a kora esti órákban jelentkeztek, amikor a napenergia már nem elérhető.
Az elemzők szerint a jövőbeni energiaellátás stabilitásának biztosításához elengedhetetlen a napenergia és az akkumulátoros energiatárolás kombinált alkalmazása. Chris Rosslowe hangsúlyozta, hogy a napenergia nappal, az akkumulátoros tárolás pedig éjszaka is hozzájárulhat az ellátás folyamatosságához és megbízhatóságához. Ez a megközelítés lehetővé tenné a megtermelt energia tárolását és felhasználását a napnyugta utáni órákban, amikor a kereslet továbbra is magas.
Rosslowe úgy véli, hogy a két technológia együttes alkalmazása az egyik legtisztább és leghatékonyabb módja annak, hogy az európai villamosenergia-rendszer ellenállóbbá és stabilabbá váljon a legforróbb nyarak idején. Az ilyen integrált rendszerek kiépítése kulcsfontosságú lehet a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásban és az energiafüggetlenség növelésében. Ezáltal csökkenthető a fosszilis energiahordozóktól való függőség és biztosítható a fenntartható energiellátás.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása