A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal, 6%-ra csökkentette az alapkamatot, ezzel párhuzamosan pedig a kamatfolyosó két szélét is hasonló mértékben mérsékelte. A döntést követően Varga Mihály, a jegybank elnöke sajtótájékoztatót tartott, ahol részletesen ismertette a lépés hátterét és a friss gazdasági előrejelzéseket. Az elnök hangsúlyozta, hogy az infláció mindenki számára hátrányos, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági környezet lehetővé tenné az árréskorlátozások azonnali kivezetését anélkül, hogy az veszélyeztetné az árstabilitást.
A Monetáris Tanács döntése, mely 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, nem volt egyhangú, de a többség támogatta a mérsékelt lépést. A július 8-án megjelenő rövidített jegyzőkönyvből derülhetnek ki a részletek az esetleges eltérő véleményekről. Az energiaimporttal kapcsolatos jegybanki eszköz június 30-ig áll rendelkezésre, és a piaci feszültségek enyhülésével az energiaimportőrök devizakitettség-fedezése érdemben csökkent.
Varga Mihály kiemelte, hogy az inflációs várakozások jelentősen mérséklődtek márciushoz képest, ami kedvező irányú elmozdulásnak tekinthető. Az inflációs előrejelzés pályája is lejjebb került, elsősorban az erősebb forint, valamint az alacsonyabb élelmiszer- és energiaárak hatására. Az elnök szerint a védett ár kivezetése sem okozna üzemanyagár-emelkedést a jelenlegi piaci folyamatok mellett.
A jegybanki döntés hátterében az inflációs környezet kedvező alakulása áll. Az előrejelzések szerint az árréskorlátozások azonnali megszüntetése sem emelné az inflációt a jegybanki cél fölé, ami azt jelenti, hogy ez a lépés nem veszélyeztetné az árstabilitást. A konjunktúraindexek is érdemben javultak az elmúlt időszakban, ami pozitív visszajelzést ad a gazdaság állapotáról.
A jegybank friss várakozásai szerint a fogyasztás a teljes vizsgált horizonton bővülést mutathat, majd 2027-től a beruházások élénkülése is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Ezzel párhuzamosan a külső kereslet várhatóan gyengébben alakul, ami visszafoghatja a növekedés ütemét. A jegybank előrejelzése alapján a magyar gazdaság 2026-ban 2%-kal bővülhet.
Az MNB elnökének kijelentése az árrésstop kivezetésének lehetőségéről kulcsfontosságú üzenet a gazdaságpolitika számára. Ez arra utal, hogy a jegybank szerint a piaci mechanizmusok visszaállítása már nem jelentene jelentős inflációs kockázatot. Az erősödő forint, mely az elmúlt hónapokban országspecifikus okokból stabilizálódott, szintén hozzájárul az inflációs kockázatok mérséklődéséhez.
A magyar állampapírok hozamai is csökkentek, ami kedvező a költségvetés számára. Előretekintve azonban a költségvetési hiány várható alakulása és a külső egyensúlyi pozíció továbbra is befolyásolhatja a magyar eszközök árfolyamát. A globális jegybankok, mint például az Európai Központi Bank, júniusban emelték a kamatokat, ami eltérő irányt mutat a hazai kamatpolitikához képest.
A júniusi inflációs előrejelzés alapján az inflációs pálya érdemben lefelé tolódott márciushoz képest, és az alappályát kiegyensúlyozott kockázatok övezik. A geopolitikai feszültségek enyhülése kedvezőbb globális környezetet teremtett, a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára pedig fennmaradt. Ezek a tényezők növelik a Monetáris Tanács mozgásterét a jövőbeni döntések meghozatalában.
A Tanács a nyár folyamán a pozitív reálkamat fenntartása mellett további kamatcsökkentésekre lát teret. A további lépésekről a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében születik majd döntés. Az előzetes piaci várakozások szerint akár nagyobb, 50 bázispontos kamatcsökkentés is szóba kerülhetett az ülésen, de a Tanács végül az óvatosabb, 25 bázispontos lépés mellett maradt.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása