Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön Tusnádfürdőn tartott előadásában kiemelte, hogy Magyarország már az idei évben teljesíthet egy, az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges feltételt. A jegybanki vezető hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése lehetőséget teremt, de önmagában nem biztosít garanciát a jólét növekedésére.
A 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében elhangzott előadásában Banai Péter Benő részletesen elemezte az euróövezeti tagság kritériumait és Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét. Rámutatott, hogy az infláció tekintetében az ország kedvező pozícióban van, a legutóbbi júliusi adat 1,7 százalékos volt.
Az MNB alelnöke szerint az utóbbi időszak óvatos és türelmes monetáris politikájának köszönhetően Magyarország várhatóan éves szinten is az illetékes uniós szerv által megállapított 2,7 százalékos inflációs referenciaszint alatt marad. Ez a fejlemény azt jelenti, hogy az ország idén teljesítheti az egyik maastrichti kritériumot.
Ezzel szemben a költségvetési hiány, az államadósság rátája és a hosszú lejáratú állampapírok kamatszintje jelenleg nem felel meg az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek. Az előadás során kitért arra is, hogy az eurózónához való csatlakozás társadalmi támogatottsága mind Magyarországon, mind Romániában magas, Magyarországon a lakosság mintegy kétharmada ért egyet az uniós fizetőeszköz bevezetésével.
A jegybanki alelnök elmondta, hogy az euróövezeti csatlakozásról alapvetően a kormány dönt, mérlegelve annak szükségességét és célszerűségét, valamint a lehetséges ütemezést. Az MNB törvényi kötelezettsége, hogy ebben a folyamatban együttműködjön a kormánnyal, amit a gyakorlatban meg is tesz.
Banai Péter Benő felidézte, hogy a 2010-es évek közepén Magyarország már teljesítette az úgynevezett maastrichti kritériumokat, azonban akkor nem volt meg a szándék az euróövezethez való csatlakozásra. Ez a történelmi példa is mutatja, hogy a gazdasági feltételek teljesítése mellett politikai akaratra is szükség van.
Az euró bevezetésének előnyei között említette az árfolyamkockázat megszűnését, ami stabilabbá teheti a gazdasági környezetet, valamint a válságállóság növekedését. Hátrányként emelte ki az önálló monetáris politika lehetőségének elvesztését, ami a jegybank mozgásterét korlátozza.
Továbbá hangsúlyozta a költségvetési és munkaerőpiaci politika felértékelődését, mivel ezek a területek nagyobb súlyt kapnak az alkalmazkodásban és a gazdaság irányításában az euróövezeti tagság során.
Magyarország, mint az Európai Unió gazdaságába és kereskedelmébe erősen integrált ország, számos előnnyel járhat az euró bevezetéséből. Ezek közé tartozhat a stabilabb gazdasági környezet, a nemzetközi kereskedelem egyszerűsödése és a finanszírozási költségek potenciális csökkenése.
A 2004 után csatlakozott országok tapasztalatai azonban figyelmeztetnek arra, hogy az euró csupán egy eszköz a magasabb növekedés, az alacsonyabb finanszírozási költségek és az alacsony infláció elérésére. Nem önmagában garantálja a gazdasági jólétet.
Voltak olyan tagállamok, amelyek nem tudtak élni teljes mértékben az euró bevezetésével járó lehetőségekkel, ami azt mutatja, hogy a sikeres euróövezeti tagság aktív és felelős gazdaságpolitikát igényel. A csatlakozás utáni időszakban is folyamatosan dolgozni kell a versenyképesség fenntartásán.
A jegybank alelnöke szerint az euróövezeti tagságra való felkészülés során a nemzeti hatóságoknak el kell végezniük azokat a feladatokat, amelyek lehetővé teszik a csatlakozást. Azonban még ha Románia vagy Magyarország teljesíti is ezeket a feltételeket, az önmagában nem biztosítja, hogy az eurózóna hosszú távon versenyképes maradjon a többi globális versenytárssal szemben.
Ez a megállapítás arra utal, hogy az euróövezet egészének is folyamatosan alkalmazkodnia és fejlődnie kell a nemzetközi gazdasági környezetben. Az euró tehát egy keretrendszer, amelyen belül a tagállamoknak és az övezetnek is proaktívan kell cselekednie a siker és a fenntartható versenyképesség érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása