A Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka soha nem látott szintre emelkedett, június végén meghaladva a 60 milliárd eurót. Ez a jelentős növekedés, amely másfél év alatt harmadával bővítette a tartalékot, áprilisban lépte át először a lélektani határt, majd májusban 61,1 milliárd eurós csúcsot ért el. A tartalék döntő részét a devizakövetelések, kisebb részét pedig az aranytartalék képezi, melyek együttesen biztosítják az ország pénzügyi stabilitását.
2025 elején még csupán 45 milliárd euró volt az MNB devizatartaléka, ami azóta folyamatosan gyarapodott. Június végén a devizakövetelések összege 42,6 milliárd eurót tett ki, míg az aranytartalék értéke 12,5 milliárd euró volt. Ez a dinamikus növekedés több tényezőre vezethető vissza, melyek együttesen járultak hozzá a tartalékok rekordméretű felhalmozásához.
Az egyik fő ok az állam jelentős devizaalapú hitelfelvételeiben keresendő, amelyek meghaladták a lejáratok összegét. Emellett az Európai Unióból érkező források, bár lassabban, de folyamatosan érkeztek az országba. Ezek a devizaforrások automatikusan az MNB eszközei között jelennek meg, mivel a jegybank váltja át őket forintra, ezzel növelve a devizatartalékot. Az aranytartalék értékének átértékelődése is hozzájárult a tartalékok gyarapodásához.
A jegybanki devizatartalék elsődleges célja nem a költségvetési kiadások finanszírozása, hanem a pénzügyi és makrogazdasági stabilitás biztosítása. Védőpajzsként funkcionál a belső és globális sokkok, valamint az árfolyam-instabilitás és a spekulatív támadások kezelésére. Krízishelyzetekben, amikor egy országnak nehéz devizához jutnia, a tartalékokhoz nyúlhat, hogy megőrizze a forint értékét és a bankrendszer devizalikviditását.
Békeidőben a magas devizatartalék bizalomerősítő tényezőként hat a piacokra, jelezve a befektetők felé, hogy az ország képes kezelni az esetleges sokkhelyzeteket. Ez elrettentheti a spekulánsokat a deviza elleni támadásoktól. A tartalékok elegendőségét nemzetközi mutatók alapján is vizsgálják, például az MNB tavalyi jelentése szerint a Guidotti-Greenspan mutatót 2025-ben végig meghaladta a tartalék összege. Jelenleg a rövid külső adósság dupláját teszi ki a devizatartalék, ami 30-33 milliárd euró körül mozog.
A június végi több mint 60 milliárd eurós devizatartalék várhatóan tovább növekszik az év második felében. Ezt a folyamatot befolyásolja a közelmúltban kibocsátott 3 milliárd eurónyi devizakötvényből befolyó összeg, amely már a július végi adatokat fogja gyarapítani. Emellett az uniós források érkezése is jelentős hatással lesz a tartalékokra, különösen a helyreállítási alap (RRF) 10 milliárd eurója, melynek nagy része az év végéig beérkezhet.
A kormány a választásokat követően májusban állapodott meg a felfüggesztett uniós források folyósításáról. A friss eurókötvény-kibocsátás mögött a felszabaduló uniós források előfinanszírozási igénye állt, mivel a kormány jelentős forint likviditásra szorul az RRF-alap elköltéséhez. Az MNB-nél történő devizaátváltás révén ez az összeg, valamint a később érkező uniós pénzek is tovább növelik a jegybank devizatartalékát, függetlenül attól, hogy a kormány forintban költi el azokat.
Az extra likviditásra azért volt szükség, mert a kormányzati betétek állománya május végén nem fedezte volna a kiadási szükségleteket. Az év végéig további 10-12 milliárd euróval is hízhat a tartalék, és 2026-ban még 2 milliárd euró várható az uniós SAFE-hitelkeretből. Bár a magasabb tartaléknak költségei is vannak az MNB számára a befektetési hozamok és az alapkamattal fizetett belső likviditás közötti különbség miatt, a stratégiai előnyök felülírhatják ezeket.
A jelentős devizatartalék felhalmozása összefüggésben állhat a kormány euróbevezetési terveivel. Bár egyelőre csak kommunikációs szinten zajlik a törekvés, ősszel egy átfogó terv várható, amely felvázolja a 2030-ig vezető utat és a feltételek teljesítését. Amennyiben az euró bevezetésére a 2030-as évek elején kerül sor, Magyarországnak legkésőbb 2028-29-ben be kell lépnie az ERM-II. árfolyamrendszerbe, ahol a forintnak stabilan kell maradnia.
Egy ilyen kötöttebb árfolyamrendszerben felértékelődik a devizatartalék szerepe, mivel a jegybanknak szükség esetén be kell avatkoznia az árfolyam kívánt sávban tartása érdekében. Még ha közvetlen intervencióra nem is kerül sor, a magas tartalék demonstrálja a piac felé az MNB képességét az árfolyamstabilitás fenntartására. Ez elrettenti a spekulatív mozgásokat, növeli a piaci likviditást és mérsékli a spekulatív pozíciók súlyát, hozzájárulva az euró bevezetéséhez szükséges bizalom kiépítéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása