Magyar Péter rendkívüli parlamenti felszólalásában jelentős intézményi és alkotmányos reformcsomagot vázolt fel, amelyet "Tisztítótűz művelet" néven emlegetett. A bejelentett intézkedések célja a korrupció elleni fellépés, a közvagyon védelme, valamint az igazságszolgáltatás és az alkotmányos intézmények megerősítése.
A "Tisztítótűz művelet" két fő pillérre épül: egy új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozására, valamint átfogó alkotmánymódosításokra. Az NVVH feladata a közvagyon sorsának feltárása és a jogellenesen megszerzett javak visszaszerzése lenne. A hivatal munkájába ügyészeket, NAV-os szakembereket, pénzügyőröket, rendőröket és kockázatelemzőket is bevonnak, vezetői pedig 24 órás rendőri védelemben részesülnének. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok politikai hovatartozástól függetlenül minden érintettre kiterjedhetnek, és ez lenne Magyarország történetének legnagyobb vagyonfeltárási és vagyonvisszaszerzési programja.
Az alkotmánymódosítási javaslatok között szerepel Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, amennyiben nem ír alá egy törvényjavaslatot, ami az alaptörvénnyel való szembemenést jelentené. Magyar Péter magyarázata szerint ezt a képviselők ötöde kezdeményezheti, és parlamenti megszavazás esetén az Országgyűlés elnöke írná alá az alaptörvény módosítását. Ezt követően új köztársasági elnököt választhatna a parlament, aki minden állampolgár államfője lesz.
Az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására is kitért a bejelentés, amely szeptembertől egy átfogó alkotmányozási folyamatot indítana el, népszavazással megerősítve az eredményt. A tervek szerint az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület tagjai választhatnák meg saját soraikból, továbbá visszaállítanák az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. Megerősítenék a bírói önigazgatást is, lehetővé téve az Országos Bírói Tanács és a bírák meghatározott körének, hogy kezdeményezzék a Kúria, illetve az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását, amelyről az Országgyűlés kétharmados többséggel döntene. A politikai rendszer reformjának részeként a kormány 12 évben maximálná az országgyűlési képviselői mandátumok időtartamát.
A rendkívüli sajtótájékoztatót az Országház Vadásztermében tartották, ahol Magyar Péter éles kritikát fogalmazott meg a korrupcióval kapcsolatban. Párhuzamot vont az olasz maffia és a "politikai magyar maffia" működése között, külön kiemelve az uniós pénzek szabálytalan felhasználását. Szerinte az olasz maffia is jelentősen gazdagodott az EU-forrásokból, hasonlóan a magyar politikai elit egyes részeihez, és nagyon sok fájdalmas hasonlóság van a két helyzet között. Célul tűzte ki, hogy a magyar társadalomnak ne kelljen akkora megrázkódtatáson átmennie, mint az olaszoknak korábban, elkerülve a vizsgálóbírók és ügyészek meggyilkolását.
Magyar Péter szerint a magyar GDP 7-8%-a eltűnik a korrupció miatt, és a visszaélések folyamatosan derülnek ki, részben a minisztériumoktól. Felszólította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy dolgozzanak szabadon, garantálva, hogy senki nem fog beleszólni a munkájukba. A bejelentett jogszabálycsomag, beleértve az Alaptörvény 17. módosításának tervezetét is, társadalmi egyeztetésre került, és a kormány honlapján közzétették. Már több mint ezer észrevétel érkezett a javaslatokhoz az ötnapos egyeztetési időszak alatt, ami a társadalmi érdeklődésre utal.
A bejelentett reformcsomag jelentős lépést jelenthet a korrupció elleni küzdelemben és a közpénzek átláthatóbb felhasználásában. Az NVVH létrehozása és a politikai hovatartozástól független vizsgálatok ígérete a felelősségre vonhatóság növelését célozza. Az alkotmányos és igazságszolgáltatási reformok pedig az állami intézmények függetlenségét és hatékonyságát erősíthetik.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a cél elkerülni azt a megrázkódtatást, amin az olasz társadalom korábban keresztülment, utalva a vizsgálóbírók és ügyészek meggyilkolására. Ez a párhuzam rávilágít a korrupció elleni fellépés súlyosságára és a reformok sürgető jellegére. A javaslatok egy összehangolt feladatot írnak elő, amelyhez a jogi megalapozottság mellett a társadalom széles körű támogatására is szükség van.
A bejelentett intézkedések sorsa a társadalmi egyeztetést követően a parlament kezében lesz. Az alkotmánymódosításhoz és a kapcsolódó jogszabályok elfogadásához jelentős politikai konszenzusra, vagy kétharmados többségre lehet szükség bizonyos esetekben. A szeptembertől induló átfogó alkotmányozási folyamat, majd az azt megerősítő népszavazás hosszú távú változásokat hozhat az ország működésében.
Magyar Péter szerint a június 22-i nap meghatározó lehet, amennyiben a javaslatok sikeresen megvalósulnak. Az esti élő interjúk további részleteket hozhatnak nyilvánosságra a tervekkel kapcsolatban. A kormányfő élesen bírálta az ellenzéki felszólalókat, akik szerinte elterelték a figyelmet a lényegi kérdésekről, ami előrevetíti a várható politikai vitákat és ellenállást a reformcsomaggal szemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása