Magyar Péter miniszterelnök a Tisza-kormány nevében jelentős adórendszer-átalakítási terveket vázolt fel, melyek a magyar adórendszer egyszerűsítését, átláthatóbbá tételét és igazságosabb működését célozzák. A bejelentés szerint öt felesleges adónemet törölnek el, egyidejűleg pedig szigorítják a bizalmi vagyonkezelő alapítványok és a globális nagyvállalatok adóztatását, valamint emelik a környezetszennyező tevékenységek díjait. A cél az adózási kiskapuk megszüntetése és az uniós forrásokhoz való hozzáférés akadályainak elhárítása.
Magyar Péter közösségi oldalán és egy csatolt videóban részletezte a tervezett változásokat. A Tisza-kormány döntése értelmében öt adónem szűnik meg teljesen: az önkormányzatok által kivethető külön települési adó, az ebrendészeti hozzájárulás (ebadó), a bevándorlási különadó, valamint a szén-dioxid-kvótaadó és annak tranzakciós díja. Ezen felül rendet tesznek a milliárdos bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatában, és szűkítik a globális nagyvállalatoknak járó adókedvezményeket, bővítve ezzel az adóalapokat.
A környezetvédelem területén a szennyező vállalatok levegőterhelési díját megduplázzák, és olyan új szabályokat vezetnek be, amelyek a nagy vízfelhasználókat és szennyezőket a környezetvédelmi előírások betartására kényszerítik. A tervek szerint kivezetik az uniós jogszabályokba ütköző, szelektíven büntető adóztatási gyakorlatot is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét nyílt pályáztatással választják ki, és az adóhatóság pártatlan működésének biztosítása érdekében nem lesz államtitkára. A törvényjavaslatot még a bejelentés napján benyújtják, a döntések pedig a Magyar Közlönyben is megjelennek.
A bejelentés szerint az eltörölt adónemek közül a bevándorlási különadó, valamint a szén-dioxid-kvótaadó és tranzakciós díja kapcsán az előző kormányzat tisztában volt az uniós jogba ütköző jellegükkel. Magyar Péter állítása szerint ezek bevezetésével 100 milliárd forintos visszafizetési terhet hagytak az országra, miközben a cél az volt, hogy a megbüntetett cégeket az oligarchák áron alul megszerezhessék. Az adórendszer átalakítása a leggazdagabbak számára kialakított adózási kiskapuk bezárását is magában foglalja.
Kiemelten említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak nyújtott támogatások adóalapból való háromszoros levonhatóságát, mint olyan kedvezményt, amely szinte kizárólag globális nagyvállalatokat és politikai alapítványokat részesített előnyben. Mivel a leggazdagabbak több ezer milliárd forintot helyeztek el bizalmi vagyonkezelőknél, a kormány javasolja a kiskapuk bezárását és az adóelkerülés visszamenőleges vizsgálatát.
Az adórendszer tervezett átalakítása több szempontból is jelentős. Az öt adónem eltörlése az adminisztráció csökkentését és a rendszer egyszerűsítését ígéri a polgárok és vállalkozások számára. Az adózási kiskapuk bezárása, különösen a bizalmi vagyonkezelő alapítványok és a globális nagyvállalatok esetében, évente több tízmilliárd forint bevételt hozhat az államkasszának. Ez hozzájárulhat a költségvetés stabilitásához és az igazságosabb tehermegosztáshoz.
A környezetvédelmi díjak emelése és a szigorúbb szabályok bevezetése ösztönözheti a vállalatokat a fenntarthatóbb működésre, csökkentve a környezeti terhelést. Az uniós jogba ütköző adóztatási gyakorlatok megszüntetése pedig kulcsfontosságú az Európai Unióval való kapcsolatok javításában és az uniós források hazahozatalának felgyorsításában. A NAV elnökének nyílt pályáztatással történő kiválasztása és a pártatlanság hangsúlyozása az adóhatóság iránti bizalom növelését szolgálhatja.
A Tisza-kormány a bejelentés szerint a valódi nemzeti érdeket képviseli, nem egyes gazdasági körök vagy oligarchák érdekeit. Hangsúlyozták, hogy nem iparellenesek, hanem kiszámítható, vállalkozásbarát környezetet kívánnak teremteni, ugyanakkor elvárják a hazai és külföldi befektetőktől a törvények, a munkavállalók jogai és a környezetvédelmi előírások tiszteletben tartását. A kvótaadó kivezetése ellenére a nagy szennyezőket továbbra is felelősségre vonják a levegőterhelési díj duplázásával, valamint a víz- és talajterhelés felmérésével.
Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályait tervezik elfogadni, és akik nem csökkentik radikálisan vízfelhasználásukat vagy szennyezésüket, azokat magasabb díj- és adótételek sújtják majd. A bejelentett intézkedések, beleértve az adóelkerülés visszamenőleges vizsgálatát is, azt jelzik, hogy a kormányzat átfogó reformot kíván végrehajtani az adórendszerben és a gazdaságirányításban. A törvényjavaslat benyújtása és a Magyar Közlönyben való megjelenés után várhatóan megkezdődik a részletesebb társadalmi és szakmai párbeszéd az új adópolitikáról.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása