A fővárostól mindössze negyven kilométerre található Velencei-tó, Magyarország egyik legkedveltebb üdülőhelye, kritikus helyzettel néz szembe. A szakértők és a helyi lakosok egyaránt aggodalommal figyelik a tó vízállását, amely drámai mértékben csökkent az elmúlt időszakban, komolyan veszélyeztetve a nyári szezont, a fürdőzési és vitorlázási lehetőségeket.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai szerint a Velencei-tó agárdi mérőállomásán június 11-én reggel mindössze 56 centiméteres vízállást regisztráltak. Más források június 12-én 55 centimétert említenek. Ez az adat különösen riasztó, ha figyelembe vesszük, hogy alig két-három centiméterrel haladja meg a legutóbbi, 2022-es rendkívüli aszály idején mért 53 centiméteres rekordalacsony szintet. Az év első hónapjaiban még 80 centiméter körül mozgott a tó vízszintje, míg az optimális üzemvízszint 130 és 170 centiméter között lenne. A hirtelen csökkenés hátterében a 2020-as éveket jellemző csapadékhiányos időszak és a fokozódó párolgás áll, mely jelenségek egyre gyakrabban sújtják a régiót az éghajlatváltozás következtében. A talaj annyira kiszáradt, hogy a lehulló eső sem jut el érdemben a tóba, és a vízfolyások elhanyagolt állapota is hozzájárul a problémához.
A jelenlegi tendenciák alapján a jövőre vonatkozó előrejelzések sem túl biztatóak. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy kiadósabb esőzések hiányában a vízszint naponta akár fél centimétert is apadhat. Ez azt jelenti, hogy a nyár végére, vagy akár őszre a tó vízállása akár 30 centiméterre is lecsökkenhet. Egy ilyen alacsony vízszint gyakorlatilag ellehetetlenítené a fürdőzést és a vitorlázást, ami súlyos csapást mérne a tó körüli turizmusra és a helyi gazdaságra. Sőt, a tó több kisebb, sekélyebb víztestre szakadhat szét, ami katasztrófafilmeket idéző látványt nyújtana. A sekély víz ráadásul gyorsabban felmelegszik, ami kedvez a kékalgák elszaporodásának, tovább rontva a víz minőségét és az ökológiai állapotot.
A Velencei-tó nem csupán egy népszerű üdülőhely, hanem egy egyedülálló ökológiai rendszer is, amely számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. A drasztikus vízszintcsökkenés súlyosan érinti a tó élővilágát, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat. A sekélyebb vízben a halak és más vízi élőlények élettere beszűkül, oxigénhiány léphet fel, ami tömeges pusztuláshoz vezethet. A nádasok, melyek fontos szerepet játszanak a tó öntisztulásában és számos madárfaj fészkelőhelyei, szintén veszélybe kerülhetnek. A tó körüli térség gazdaságilag erősen az idegenforgalomra épül, amely évek óta válságban van a túl kevés víz miatt, és idén még nagyobb károkat szenvedhet el.
A súlyos helyzetre való tekintettel a múlt héten Gajdos László környezetvédelmi miniszter egyeztetést folytatott a helyi civil szervezetekkel, polgármesterekkel és vízügyi szakértőkkel a tó megmentéséről. A találkozó célja az volt, hogy közösen keressenek megoldásokat a Velencei-tó problémáira, és kidolgozzanak egy hosszú távú stratégiát a vízszint stabilizálására és a tó ökológiai állapotának javítására. A miniszter bejelentette, hogy egy átfogó "Velencei-tó törvény" előkészítése zajlik, amely megteremti a szükséges jogi kereteket a tó hosszú távú ökológiai védelméhez, a fenntartható vízpótláshoz és a part menti környezet rendezéséhez.
A lehetséges megoldások között felmerül a vízpótlás kérdése. A kincsesbányai karsztvízzel történő pótlás szakmailag és gazdaságilag is elvetélt elképzelés, mivel stratégiai ivóvízkészlet, kitermelése költséges, és a napi 5-7 ezer köbméteres mennyiség még a nyári párolgási veszteséget sem fedezné. Ehelyett a tisztított szennyvíz bevezetése, az agárdi és csákvári telepekről származó évi 4,3, illetve 0,3 millió köbméter víz megfelelő utótisztítás utáni felhasználása, vagy a Duna felől történő nagyszabású vízpótlás jelenti a hosszú távú lehetőségeket. Utóbbihoz azonban egyelőre csak egy előzetes vázlat készült. A Velencei-tó jövője bizonytalan, és azonnali, összehangolt erőfeszítésekre van szükség a további romlás megakadályozására. A helyi közösségek, a kormányzat és a szakértők együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tó megőrizhesse természeti értékeit és turisztikai vonzerejét a következő generációk számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása