A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat intézményeiben jelentős, akár 25 százalékos béremelés valósulhat meg 2026-ban. Ez a tavalyi átlagos 30 százalékos emelést követi, és a hálózat pénzügyi helyzetének áttekintése után merült fel. A döntés egybeesik a szervezet átalakítására irányuló tárgyalásokkal, amelyek célja egy egységes kutatóhálózat létrehozása az MTA égisze alatt.
A HUN-REN irányító testülete, felügyelőbizottsága és az intézmények főigazgatói a közelmúltban áttekintették a hálózat pénzügyi helyzetét. Ennek eredményeként a kutatóhelyek a februárban már megkapott egyhavi bértömegen felül további kéthavi kerethez jutnak. Ezen keret felhasználásáról az intézmények főigazgatói dönthetnek, ami lehetőséget teremt a 2026-ig terjedő időszakban akár 25 százalékos béremelésre.
A hálózat emellett több új programot is elindít, amelyek a kutatási infrastruktúra fejlesztését, az eredmények gyakorlati hasznosítását, valamint az intézményi és nemzetközi együttműködéseket célozzák. Az Infra 2026, Proof+ 2026, Connect 2026 és Move 2026 elnevezésű kezdeményezések közül az utóbbi kettő az ELTE-hez került kutatóközpontok számára is elérhető lesz. A HUN-REN tartalékot is képezne az átszervezés utáni időszakra, hogy biztosítsa az ELTE-s kutatóhelyek munkatársainak béremelését. Amennyiben ezt még az átszervezés előtt rendeznék a HUN-REN költségvetéséből, a kormányzati finanszírozási szerződés módosítására lenne szükség.
A bejelentés egy olyan időszakban érkezett, amikor a Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tervei szerint már október végére létrejöhet egy egységes, az MTA alá tartozó kutatóhálózat. Ez az új struktúra magában foglalná a jelenleg HUN-REN-hez tartozó természettudományi és élettudományi intézeteket. Emellett helyet kapna benne az a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont is, amelyet 2025 augusztusában az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatoltak.
Az új szervezet sajátos jogállású intézményként működne, ahol az alapítói jogokat az MTA gyakorolná. A jogszabálytervezetet várhatóan szeptember elején bocsátják társadalmi egyeztetésre, és az átalakulás mintegy ötezer dolgozót érinthet. A kutatóhálózat visszatérése mögött hónapok óta erősödő intézményi és munkavállalói nyomás áll. Áprilisban a HUN-REN kutatóközpontjainak és önálló intézeteinek vezetői, egyetlen kivétellel, jelezték, hogy az MTA keretei között kívánják folytatni a működést. Hasonló szándékot fogalmazott meg a négy ELTE-s kutatóközpont vezetése is.
Az Akadémia ezt követően közölte, hogy kész visszafogadni a 2019-ben leválasztott hálózatot. Ennek feltételei között szerepel a stabil finanszírozás, az intézményi autonómia és a kutatási szabadság biztosítása az új rendszerben.
A mostani béremelési javaslat különösen jelentős a kutatói szféra számára, mivel a tavalyi átlagos 30 százalékos emelés után további, jelentős mértékű jövedelemfejlesztést ígér. Ez hozzájárulhat a kutatói pályák vonzerejének növeléséhez és a tehetségek megtartásához a magyar tudományos életben. Az új programok elindítása pedig a kutatási infrastruktúra modernizálását, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását és a nemzetközi együttműködések erősítését célozza.
A bejelentés időzítése kiemelten fontos, hiszen egybeesik a magyar tudományos kutatási hálózat jelentős átszervezésével. Az egységes, MTA alá tartozó hálózat létrehozása alapjaiban változtathatja meg a kutatóintézetek működési kereteit és finanszírozását. Az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok helyzete kulcsfontosságú, mivel körülöttük éles pénzügyi vita alakult ki. Vezetőik szerint 4,9 milliárd forintnyi, nekik szánt forrást nem kaptak meg, munkatársaik pedig kimaradtak a korábbi juttatásokból és béremelésből.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) is aggodalmát fejezte ki a pénzügyi kötelezettségek vállalásával kapcsolatban az átszervezés előtt. A szakszervezet arra szólította fel a HUN-REN vezetését, hogy az új törvény elfogadásáig ne vállaljon új pénzügyi kötelezettségeket, és tegye nyilvánossá a rendelkezésre álló forrásokat. Ez a helyzet rávilágít a tudományos szféra finanszírozásának átláthatóságára és stabilitására vonatkozó igényekre.
Az előttünk álló időszakban kulcsfontosságú lesz a jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése, amely várhatóan szeptember elején kezdődik. Ennek során derülhet ki, hogy az új kutatóhálózat milyen konkrét jogi és működési keretek között fogja biztosítani az intézményi autonómiát és a kutatási szabadságot, melyeket az MTA is feltételül szabott a visszafogadáshoz. Az átszervezés mintegy ötezer dolgozót érint, így a folyamat zökkenőmentes levezénylése és a munkavállalók érdekeinek figyelembe vétele elengedhetetlen.
A HUN-REN által bejelentett béremelés és programok végrehajtása, különösen az ELTE-s intézetek bérrendezése, további egyeztetéseket igényel a tudományos kormányzattal. A források felhasználásának módja és az ELTE-s kutatók helyzetének rendezése meghatározó lesz az egységes kutatóhálózat jövőbeli stabilitása szempontjából. A folyamat végső kimenetele alapvetően befolyásolhatja a magyar tudomány versenyképességét és a kutatói közösség morálját a következő években.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása