A Japán Jegybank (BoJ) jelezte, hogy potenciálisan felgyorsíthatja a kamatemelések ütemét, válaszul a jen tartós gyengülésére és az egyre erősödő inflációs nyomásra. Ez a jelzés eltérést mutathat a korábbi piaci várakozásoktól a jegybank monetáris szigorításának időzítését illetően. A lépés célja, hogy kezelje a japán valuta közelmúltbeli, négy évtizedes mélypontra való gyengülésébét az amerikai dollárral szemben.
A BoJ döntéshozói nyitottak arra, hogy az irányadó kamatot a legtöbb közgazdász által vártnál gyorsabban emeljék. Bár a július 31-i ülésen várhatóan változatlanul hagyják az 1%-os kamatszintet – amely a múlt hónapban érte el a 31 éves csúcsot –, a szigorítási ciklus a tervezetnél korábban folytatódhat. Az elemzők többsége decemberre várja a következő kamatemelést, majd ezt követően körülbelül félévente további kiigazításokat. A jegybank azonban hangsúlyozta, hogy szükség esetén korábban is kész fellépni, és nem kívánja magát előre meghatározott ütemtervhez kötni. A piaci szereplők, az egynapos indexswapok alapján, 72%-os eséllyel áraznak egy októberig megvalósuló újabb kamatemelést. A japán valuta a közelmúltban négy évtizede nem látott mélységbe süllyedt a dollárral szemben, rövid időre átlépve a 163-as szintet. Ezt a gyengülést részben az amerikai–iráni feszültségek kiújulása táplálta, ami felhajtotta a globális olajárakat. Ezzel párhuzamosan a kétéves japán államkötvények hozama 1995 óta a legmagasabb szintre ugrott, míg az ötéves lejáratú papírok hozama elérte az 1,995 százalékot.
A BoJ fokozott figyelme az inflációs kockázatokra abból adódik, hogy a maginfláció a közelmúltban megközelítette a régóta kitűzött 2%-os célt, amelyet több mint tizenhárom éve határoztak meg. A döntéshozók egyre inkább azt tapasztalják, hogy a japán vállalatok gyorsabban hárítják át növekvő működési költségeiket a fogyasztókra. A jen tartós gyengülése várhatóan tovább erősíti ezeket a belföldi áremelkedéseket, további inflációs nyomást generálva. A jen éles és tartós esésére válaszul két magas rangú japán tisztviselő is megerősítette a hatóságok felkészültségét a potenciális devizapiaci intervencióra. Katajama Szacuki pénzügyminiszter hangsúlyozta a kormány változatlan álláspontját, kiemelve, hogy bármikor készek megfelelő és határozott lépéseket tenni. Kihara Minoru kabinetfőnök hasonlóan jelezte, hogy a hatóságok a szükséges mértékben reagálnak majd a hirtelen árfolyammozgásokra.
A jen tartós gyengesége jelentős következményekkel jár a japán gazdaságra nézve, elsősorban az importált infláció súlyosbításával és a vásárlóerő eróziójával. Annak ellenére, hogy a kormány korábban rekordösszegű, 11,73 billió jent (mintegy 71,9 milliárd dollárt) költött április vége és május vége között a valuta támogatására, a jen történelmi mélységben maradt. Ennek a beavatkozásnak a korlátozott hatását részben a költségvetési lazítással kapcsolatos aggodalmak és az amerikai Federal Reserve kamatemelési várakozásai okozták. A BoJ potenciális elmozdulása egy agresszívebb monetáris szigorítási ciklus felé ezért kulcsfontosságú az infláció hatékony kezeléséhez és a nemzeti valuta stabilizálásához ezekben a komplex gazdasági erők közepette.
A lehetséges intervencióra vonatkozó hivatalos figyelmeztetések ellenére a devizapiac visszafogottan reagált, ami bizonyos fokú szkepticizmusra utal az ilyen intézkedések azonnali hatékonyságával kapcsolatban. Elemzők szerint a nagyszabású piaci intervenciók jelentős költségei megkérdőjelezik azok hosszú távú fenntarthatóságát. Továbbá, a szélesebb körű geopolitikai feszültségek, mint például az olajárakat befolyásoló tényezők, olyan erőknek tekinthetők, amelyek a dollár–jen árfolyamot inkább a 165-ös szint felé, semmint a 162-es határ alá lökhetik. A japán gazdaság és valutájának jövőbeli pályája nagymértékben függ majd a BoJ közelgő politikai döntéseitől, miközben a belföldi gazdasági stabilitás és a külső piaci nyomás közötti kényes egyensúlyt navigálja.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása