Az ingatlanpiacon a második negyedévben árkorrekció kezdődött, melyet az MNB 1,1 százalékos negyedéves csökkenéssel jelzett. Ennek ellenére számos tulajdonos továbbra is a piaci árat meghaladó összeget kér ingatlanáért, ami az eladások lassulásához és a kínálat felhalmozódásához vezet. A vevők számának csökkenése és a kínálat bővülése egyre inkább érezteti hatását a szektorban.
Az ingatlanirodák szakértői szerint gyakori az 5-10, esetenként a 15-20 százalékos túlárazás, ami jelentősen megnehezíti az értékesítést. Budapesten a XIV. és XVI. kerületben akár 20 százalékos eltérés is megfigyelhető a reális és a kínálati ár között. A X. és XVII. kerületben az eladók már érzékelik, hogy a piac nem bírja el a korábbi árszintet, mégis átlagosan 5-12 százalékkal magasabb áron kínálják ingatlanjaikat.
Különösen a családi házak esetében erős az eladói illúzió: a XVIII. kerületben a felújítandó Kádár-kockákat és elavult fűtésű házakat 12-15 százalékkal, a XXI. kerületben és Szigetszentmiklóson pedig akár 10 százalékkal árazzák túl. Érden egy régi, felújítandó ház négyzetméterára elérheti az 1 millió forintot, ami egyértelműen túlzó. A főváros belső kerületeiben, a VI., VII., VIII. és IX. kerületben is előfordult áremelés a mérsékelt kereslet ellenére, ahol a túlárazás sok esetben elérte a 10 százalékot.
Az ingatlan.com júliusi adatai szerint országosan több mint 244 ezer telefonos érdeklődés érkezett eladó lakásokra és házakra, ami éves szinten 14 százalékos visszaesést jelent. Ez a csökkenés elsősorban az Otthon Start program tavalyi bejelentése miatti rendkívül magas bázisnak tudható be. Júniushoz képest azonban több mint 9 százalékos növekedés volt tapasztalható, ami a szakértők szerint reálisabban tükrözi az aktuális folyamatokat.
A havi keresletnövekedést elsősorban a kertes házak hajtották, ahol 13 százalékot meghaladó bővülést mértek, míg a lakásoknál csaknem 6 százalékos volt az emelkedés. Regionális szinten Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyében 30 százalék körüli vagy azt meghaladó növekedés történt, Budapesten viszont mindössze 0,4 százalékos, azaz lényegében stagnált a kereslet. Az összkínálat júliusban 145,3 ezerről 146,4 ezerre nőtt egyetlen hónap alatt, ami éves szinten közel 7 százalékos bővülést jelent, jelezve, hogy a kereslet nem szívja fel a kínálatot.
Az új lakások építésének adatai is a kínálat bővülését mutatják. Az OTP Ingatlanpont a KSH adatai alapján közölte, hogy az első fél évben 6278 lakás épült, ami 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A második negyedévben különösen jelentős, 42,6 százalékos növekedés volt az átadások számában. A fővárosban 2224 új lakás készült el, melyek 71 százaléka a X., XIII. és XI. kerületben koncentrálódott. Pest megye 1560 lakással követte Budapestet.
Az Otthon Start program hatása az építési engedélyek számában is megmutatkozik. Az első fél évben 16 588 lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 29 százalékkal több az előző évhez képest. Ez a féléves szám 2022 óta a legmagasabb. Budapesten 6560 lakás építésére adtak engedélyt, melyek 75 százaléka a XIII. és IX. kerületre jutott. A megyei jogú városokban, a többi városban és a községekben is jelentősen nőtt az engedélyezett építkezések száma.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint Budapesten az új lakások iránti kereslet érezhetően csökkent idén, miközben az újonnan piacra kerülő és megépülő lakások száma nőtt. Ennek következtében növekedésnek indult az átadott, de eladatlan lakáskészlet. Ez a felhalmozódó készlet, valamint az Otthon Start Program előírásainak való megfelelési kényszer lassítja az új lakások árnövekedését, és egyre több fejlesztői akcióval találkozhatnak a vevők a piacon.
Az eladók még nem jutottak el arra a pontra, hogy belássák a kereslet visszaesését, és a minimális árcsökkentés szükségességét. Ezért ragadnak be az ingatlanok hosszú időre a kínálatban. A megfontoltabb vevők kerülnek előnybe, akik kivárnak és alkudoznak a túlárazott ingatlanok esetében.
Az MNB előrejelzése szerint idén közel 16 ezer lakás készülhet el, ami mintegy 30 százalékkal több, mint tavaly, 2027-től pedig erőteljesebb építési hullám várható. A Duna House első féléves tranzakciói azt mutatják, hogy a 100 millió forint feletti ingatlanpiacon Budapest súlya csökkent (57-ről 48 százalékra), míg Pest megyéé nőtt (24-ről 33 százalékra).
Ugyanazért a pénzért Budapesten jellemzően 85-90 négyzetméteres lakás vásárolható átlagosan 1,6 millió forintos négyzetméteráron, míg Pest megyében átlagosan 160 négyzetméteres családi ház érhető el mintegy 850 ezer forintos négyzetméteráron. Ez a tendencia illeszkedik a népességmozgáshoz, ahol Pest megye a belföldi vándorlás egyik legnagyobb nyertese, míg Budapest mérlege negatív maradt. A 100-300 millió forintos sávban Érd, Szentendre, Budakeszi, Vác, Diósd és Vecsés vezeti a kiköltözési célpontok listáját. A 300 millió forint feletti prémiumszegmens továbbra is a fővárosé, különösen a II., XII., V., I. és XIII. kerületekben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása