Jelentős béremelésre készülhet a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, miközben a szervezet jövőjét érintő átalakítási tárgyalások is zajlanak. A kutatóintézetek a februárban már folyósított egyhavi bértömegen felül további két hónapnyi kerethez jutnak, melynek elosztásáról az intézményi főigazgatók dönthetnek. Ez a lépés előkészítheti a terepet egy újabb, akár 25 százalékos béremelésre 2026-ban, a tavalyi átlagosan 30 százalékos emelést követően.
A HUN-REN irányító testülete, felügyelőbizottsága és az intézmények főigazgatói a közelmúltban áttekintették a hálózat pénzügyi helyzetét. Az MTI tájékoztatása szerint a megbeszélésen több új program elindításáról is döntés született. Ezek közé tartozik az Infra 2026, amely az infrastruktúra fejlesztését célozza, a Proof+ 2026, mely a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását segíti elő, valamint a Connect 2026 és Move 2026 programok, amelyek az intézmények közötti és a nemzetközi együttműködéseket támogatják.
Fontos részlet, hogy az utóbbi két pályázatot az ELTE-hez került kutatóközpontok számára is megnyitnák. A hálózat emellett tartalékot is képezne, hogy az esetleges átalakítás után is rendelkezésre álljon forrás az ELTE-s kutatóhelyek munkatársainak béremelésére. Amennyiben ezt a bérrendezést még az átszervezés előtt, a HUN-REN költségvetéséből finanszíroznák, ahhoz a kormánnyal kötött finanszírozási szerződés módosítására lenne szükség.
A bejelentés különös jelentőséggel bír, mivel a Tudományos és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tervei szerint már október végére létrejöhet egy egységes, az MTA alá tartozó kutatóhálózat. Ez az új struktúra magában foglalná a jelenleg a HUN-REN-hez tartozó természettudományi és élettudományi intézeteket, valamint azt a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot is, amelyeket 2025 augusztusában az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatoltak.
Az új szervezet sajátos jogállású intézményként működne, alapítói jogait pedig a Magyar Tudományos Akadémia gyakorolná. A jogszabálytervezetet várhatóan szeptember elején bocsátják társadalmi egyeztetésre, és az átalakulás mintegy ötezer dolgozót érinthet. A kutatóhálózat MTA-hoz való visszatérése mögött hónapok óta erősödő intézményi és munkavállalói nyomás áll, amely a tudományos közösség széles körű támogatását élvezi.
Áprilisban a HUN-REN kutatóközpontjainak és önálló intézeteinek vezetői – egyetlen kivételtől eltekintve – jelezték, hogy az MTA keretei között kívánják folytatni munkájukat. Hasonló szándékot fogalmazott meg a négy ELTE-s kutatóközpont vezetése is. Az Akadémia ezt követően közölte, hogy kész visszafogadni a 2019-ben leválasztott hálózatot, amennyiben az új rendszer stabil finanszírozást, intézményi autonómiát és kutatási szabadságot biztosít.
A szervezeti átalakulás és a béremelés kérdése mellett éles pénzügyi vita alakult ki az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpont körül. Vezetőik állítása szerint összesen 4,9 milliárd forintnyi, nekik szánt forrást nem kaptak meg. Emellett munkatársaik kimaradtak a korábbi egyszeri juttatásból és a tavalyi 30 százalékos béremelésből is, ami jelentős hátrányt jelent számukra.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) ezért egy nappal a HUN-REN mostani döntése előtt arra szólította fel a hálózat vezetését, hogy az új törvény elfogadásáig ne vállaljon új pénzügyi kötelezettségeket. A szakszervezet továbbá a fel nem használt, elkölthető források nyilvánosságra hozatalát is kérte. Ez a vita rávilágít a finanszírozási átláthatóság és a kutatói juttatások egyenlőségének fontosságára a tudományos szférában.
A HUN-REN közleménye szerint a pénzek felhasználásáról és az ELTE-s intézetek bérrendezéséről szóló egyeztetések tovább folytatódnak a tudományos kormányzattal. Az elkövetkező hónapokban várhatóan tisztázódnak a részletek mind a béremelések, mind a szervezeti átalakulás tekintetében. Az egységes kutatóhálózat létrehozása és a stabil finanszírozás biztosítása kulcsfontosságú a magyar tudomány jövője és nemzetközi versenyképessége szempontjából.
A tervezett változások, beleértve a jelentős béremelést és a programok elindítását, hosszú távon hozzájárulhatnak a kutatói pálya vonzerejének növeléséhez és a tudományos eredmények hatékonyabb hasznosításához. A tudományos közösség és a kormányzat közötti párbeszéd eredménye alapvetően befolyásolja majd a magyar kutatás és fejlesztés irányát a következő években.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása