A magyarországi járóbeteg-ellátásban tapasztalható hosszú várakozási idők aggasztó mértéket öltöttek, derül ki a Pulzus Kutató Economx megbízásából készült felméréséből. A friss adatok szerint a magyarok több mint fele az elmúlt egy évben legalább egyszer az elvárhatónál jóval hosszabb ideig várt egészségügyi ellátásra, jelezve, hogy a probléma széles körben érinti a lakosságot. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség adatai is alátámasztják ezt a tendenciát, például egy endokrinológiai időpontra átlagosan több mint 85 napot kell várni.
A kutatás rávilágít, hogy a hosszú várakozás már nem elszigetelt eset, hanem mindennapos jelenség az állami egészségügyben. A megkérdezettek 38 százaléka többször is szembesült ezzel a helyzettel, míg további 14 százalék legalább egy alkalommal tapasztalt indokolatlanul hosszú várakozási időt. Különösen az idősebb korosztály érintett, a 60 év felettiek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többször is hosszú várakozással találkozott az elmúlt évben, ami több mint kétszerese a 40–59 évesek körében mért aránynak.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség idei felmérése megerősíti a betegek tapasztalatait, miszerint a járóbeteg-szakellátásban átlagosan 35 napot kell várni egy időpontra. Ez az érték egy év alatt hét nappal emelkedett, és jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet. A vizsgált 23 szakterület közül mindössze háromban rövidültek a várólisták, miközben tizenöt szakmában tovább nőttek a várakozási idők.
A leghosszabb várakozási idők továbbra is az endokrinológián (átlagosan 85,4 nap), a bőrgyógyászaton (56,5 nap), az angiológián (55 nap), a kardiológián (54 nap), valamint a diabetológián és a szemészeten (körülbelül 50 nap) tapasztalhatók. Éppen ezek a szakterületek kulcsfontosságúak a leggyakoribb népbetegségek, mint például a szív- és érrendszeri, hormonális vagy cukorbetegségek diagnosztizálásában és kezelésében. A tendencia ráadásul tovább romlik, hiszen a diabetológián egy év alatt 21 nappal, a nefrológián 19 nappal, a bőrgyógyászaton közel 18 nappal, a gasztroenterológián 13 nappal, a pszichiátrián pedig csaknem 12 nappal nőtt az átlagos várakozási idő.
A szakmai szervezetek egybehangzóan az orvoshiányt nevezik meg a várólisták növekedésének legfőbb okaként. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése szerint az intézmények több mint fele ezt tartja a romló helyzet elsődleges tényezőjének. A problémát tovább súlyosbítja a társadalom elöregedése, a krónikus betegségek számának emelkedése, valamint az, hogy számos szakterületen évek óta nehéz új szakorvosokat találni.
Mindez egyre nagyobb terhet ró az ellátórendszerre, ami elkerülhetetlenül a várakozási idők további növekedéséhez vezet. Az orvoshiány és a növekvő betegszám együttesen olyan kihívást jelent, amelyre az állami egészségügy jelenlegi keretei között nehezen talál megoldást.
A hosszú várakozási idő nem csupán kényelmetlenséget jelent, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is rejt magában. Egy elhalasztott kardiológiai vizsgálat, egy későn felismert daganat vagy egy hónapokig húzódó endokrinológiai kivizsgálás súlyos állapotromláshoz, bonyolultabb kezelésekhez és rosszabb életkilátásokhoz vezethet. A betegek számára az időben történő ellátáshoz jutás kritikus fontosságú a gyógyulás és az életminőség szempontjából.
A Pulzus kutatása szerint a magyarok döntő többsége már hónapokban méri az állami egészségügyben eltöltött várakozási időt. A megkérdezettek több mint fele egy és hat hónap közötti várakozásról számolt be egy vizsgálat vagy műtét előtt, míg 13 százalék fél évnél is tovább várt. Ez a helyzet arra ösztönzi a betegeket, hogy alternatív megoldásokat keressenek: a válaszadók 31 százaléka inkább fizetne a magánellátásért, 19 százalék másik állami intézményt keresne, és csak minden negyedik megkérdezett várná ki a sorát. A fiatalabbak és a diplomások körében különösen erős a magánrendelők vonzereje, ami azt mutatja, hogy a gyorsabb ellátás egyre inkább anyagi lehetőségek kérdésévé válik.
Bár az egészségügyi kapacitások Budapesten koncentrálódnak, a hosszú várakozás országos jelenség, nem korlátozódik a vidéki területekre. A kisebb településeken ugyan gyakoribbak a fél évet is meghaladó várakozások, de a fővárosban élők jelentős része is hónapokat vár egy-egy állami vizsgálatra vagy műtétre. Ez azt jelzi, hogy a probléma rendszerszintű, és az egész országot érinti.
A krónikus betegek arányának növekedése, különösen a 60 év feletti korosztályban, ahol a legmagasabb a hosszú várakozással szembesülők aránya, további kihívások elé állítja az ellátórendszert. A szakorvoshiány és a növekvő terhelés tartósan fennálló problémát jelez, amely alapvető változtatásokat igényelhet az egészségügyben a megfelelő ellátás biztosítása érdekében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása