A nyugati szankciók ellenére jelentős bevételekre tettek szert görög hajózási társaságok az orosz kőolaj szállításából az elmúlt három évben. A Financial Times elemzése szerint ez az összeg elérte a 3,8 milliárd dollárt, miközben a G7-országok célja Moszkva energiabevételeinek korlátozása. Az üzleti tevékenység jogilag megengedett, amennyiben a szállítmányok ára nem haladja meg az orosz olajra vonatkozó árplafont.
A Financial Times adatai alapján a görög hajótulajdonosok 2023 júliusa óta realizált bevételeinek közel negyedét a Jeórjiosz Prokopíu által alapított Dynacom Tankers szerezte, legalább 915 millió dollárral. Az Onászisz-csoporthoz tartozó Olympic Shipping and Management legalább 404 millió dollárral a második helyen áll, míg az athéni Stealth Maritime és a Polembros Shipping egyaránt meghaladta a 200 millió dolláros bevételt. A 2023 júniusa óta legtöbb profitot termelő húsz vállalatból nyolc görög érdekeltségű volt, a többi nagyrészt orosz állami hátterű hajózási csoport, mint a Szovkomflot vagy a Roznyeftyeflot.
A Windward és a Vortexa adatai szerint a görög vállalatok májusban az orosz nyersolajexport közel 15 százalékát bonyolították le. A hajózási ügynökök beszámolói szerint az orosz nyersolajat szállító tartályhajókért a megbízók mintegy 30-40 százalékkal magasabb fuvardíjat fizetnek. A megkeresett görög vállalatok, köztük a Dynacom, az Olympic Shipping és a Stealth Maritime, hangsúlyozták, hogy tevékenységük teljes mértékben megfelel a hatályos szankciós előírásoknak.
A G7-országok 2022 decemberében vezették be az orosz olajra vonatkozó árplafont, kettős céllal: korlátozni Moszkva bevételeit és biztosítani az orosz kőolaj globális piacon maradását. A nyugati piaci szereplők továbbra is szállíthatnak orosz olajat, ha az az árplafon alatt vagy annak szintjén, jelenleg hordónként 44,10 dolláron kel el. A szabályozás betartatása azonban rendkívül nehézkes, mivel a hajótulajdonosok gyakran csak a bérlőtől vagy az orosz beszállítótól kapott adatokra támaszkodhatnak az írásos igazolásokhoz.
A görög tulajdonú tartályhajók szerepvállalása feszültséget okozott Athén és Kijev között. Ukrajna 2023-ban több görög tankertársaságot, köztük a Dynacomot is felvette "a háború nemzetközi szponzorainak" listájára, ám később a görög kormány nyomására törölte őket onnan. Uniós diplomaták szerint a görög és a ciprusi kormány a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon többször is határozottan ellenezte az árplafon alkalmazását.
Az elemzés rávilágít, hogy a nyugati szankciók ellenére az orosz olaj továbbra is jelentős bevételeket generál, részben uniós tagállamok, különösen Görögország hajózási szektorának bevonásával. Ez a helyzet megkérdőjelezi a szankciók hatékonyságát Moszkva energiabevételeinek érdemi csökkentésében, miközben a globális olajpiac stabilitását próbálják fenntartani. A görög hajótulajdonosokat a nemzetközi piacon régóta a leginkább kockázatvállaló szereplők között tartják számon, ami magyarázhatja aktív részvételüket ebben a szegmensben.
A fuvardíjak jelentős emelkedése az orosz olajszállítások esetében további ösztönzőt jelent a vállalatok számára, ellensúlyozva a potenciális kockázatokat. Az árplafon betartatásának nehézségei, különösen az adásvételi lánc átláthatatlansága miatt, lehetővé teszik a kiskapuk kihasználását, ami aláássa a szankciós rendszer integritását. Ez a jelenség rávilágít a globális szankciós mechanizmusok összetettségére és a betartatás kihívásaira.
Az Egyesült Államok szankciói, amelyeket török és egyesült arab emírségekbeli tengeri piaci szereplők ellen vezettek be, majd később a Roznyeftyre és a Lukoilra is kiterjesztettek, már látható hatást gyakoroltak a görög vállalatok magatartására. A TMS Tankers és a Thenamaris 2023 végén nagyrészt felfüggesztette orosz olajjal kapcsolatos szállítmányait, és jogászok, elemzők szerint több görög társaság is kihátrált ezekből az ügyletekből az amerikai büntetőintézkedések után. Ez arra utal, hogy a szankciók szigorítása képes befolyásolni a piaci szereplők döntéseit, még ha a kezdeti bevezetések nem is hoztak azonnali, teljes körű változást.
A Financial Times elemzése az Argus Media által rögzített fuvardíjakon, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet hajókezelési adatbázisán, valamint a Kpler tartályhajó-követési adatain alapul, és összesen 389 millió hordónyi, görög flották által szállított rakományt fed le. A jövőben a nemzetközi közösségnek valószínűleg tovább kell finomítania a szankciós mechanizmusokat és azok betartatásának módszereit, hogy hatékonyabban érje el a kitűzött célokat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása