A közösségi média platformokon rendszeresen felbukkan egy figyelemre méltó állítás, mely szerint a Föld népességének szinte egésze egy adott napon, jellemzően július 8-án, egyidejűleg részesül a Nap sugaraiból. Ez a gondolat elsőre talán hihetetlennek tűnhet, azonban a Timeanddate.com által végzett részletes elemzések megerősítik, hogy a jelenség alapvetően megfelel a valóságnak, és évente megismétlődik ezen időszakban.
Az IFLScience szakértői szerint a jelenség fő oka a Föld földrajzi elrendezésében keresendő. A bolygó szárazföldi területeinek körülbelül 68 százaléka az északi féltekén helyezkedik el. Ez a terület nem csupán nagyobb kiterjedésű, hanem kedvezőbb éghajlati és földrajzi adottságai révén a világ népességének közel 90 százalékának ad otthont. Az év ezen szakaszában az északi félteke a Nap felé billen, ami azt eredményezi, hogy a napsugarak nagyobb szögben érik a területet, és ezzel jelentősen megnő annak valószínűsége, hogy a világ lakosságának döntő többsége egyazon időben részesüljön a napfényben.
A precíz számítások alapján, magyar idő szerint körülbelül 13 óra magasságában, a Föld népességének mintegy 99 százaléka kap valamilyen formában napfényt. Ebben a különleges pillanatban a bolygó azon területei, amelyek teljes sötétségben maradnak, jellemzően Ausztrália, Új-Zéland, Délkelet-Ázsia bizonyos régiói, valamint az Antarktisz kontinense. Ez azt jelenti, hogy a világ szinte minden más pontján, ahol emberek élnek, legalább valamilyen mértékű világosság tapasztalható.
Az elemzés azonban egy lényeges árnyalatra is rámutat: az, hogy valaki "napfényt kap", nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljes nappali világosságban tartózkodik. Jelentős számú ember él olyan területeken, amelyek a szürkületi zónába esnek. Ezeken a helyeken a Nap már a horizont alá süllyedt, de a fénye még mindig eléri a felső légkört, megvilágítva az eget. A világ népességének körülbelül 3 százaléka például az úgynevezett csillagászati szürkület állapotában van ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy a Nap 12 és 18 fok közötti szögben helyezkedik el a horizont alatt. Bár az ég ilyenkor már elég sötét ahhoz, hogy csillagászati megfigyeléseket lehessen végezni, mégsem nevezhető teljes éjszakának. Éppen ezért a kutatók hangsúlyozzák, hogy részben definíció kérdése, hogy pontosan mit értünk "napfény" alatt, amikor azt állítjuk, hogy a Föld lakosságának 99 százaléka egyidejűleg "napfényben van". A fogalom tágabb értelmezése teszi lehetővé ezt a magas arányt.
Az idei évre vonatkozó elemzések egy további, rendkívül érdekes aspektusra is felhívták a figyelmet: ez a globális megvilágítás nem egy egyszeri, kivételes esemény. A számítások azt mutatják, hogy május közepétől egészen július közepéig, azaz körülbelül 60 napon keresztül, minden egyes napon akad néhány perces időszak, amikor az emberiség szinte teljes egésze egyszerre részesül a Nap fényéből. Bár az pontos időpont napról napra kismértékben eltérhet, általánosságban elmondható, hogy ez a jelenség jellemzően 11 óra UTC (koordinált világidő) körül következik be. Ez a folyamatos ismétlődés teszi még különlegesebbé és egyedibbé ezt a természeti jelenséget, amely évről évre megismétlődik, és rövid időre összeköti a világ lakosságának túlnyomó részét a Nap fénye által.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása