A magyar felsőoktatás elmúlt éveinek egyik legjelentősebb változása volt az egyetemek alapítványi fenntartásba adása, amelynek eredményeként hatalmas, mintegy 1900 milliárd forintos nettó vagyon halmozódott fel az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) kezelésében a tavalyi év végére, a Portfolio gyűjtése szerint. [cite: RSS excerpt] Ez a gigantikus érték most újra az állam kezébe kerülhet, amennyiben ezeket az intézményeket fenntartó KEKVA-kat megszüntetik. [cite: RSS excerpt] Azonban a kormány valószínűleg nem egyetlen tollvonással veszi vissza az összes vagyonelemet, hanem aprólékos mérlegelés várható az egyetemek és a vagyon jövőjét illetően. [cite: RSS excerpt]
A KEKVA-modell és a vagyon mértéke
A KEKVA-modell keretében az állam jelentős értékű ingatlanokat, vállalatokat és egyéb vagyonelemeket szervezett ki magánalapítványokba, amelyek feladata az egyetemek fenntartása és fejlesztése lett. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és számos meglepő tételt is tartalmaz, mint például a győri repülőtér vagy a gödöllői kastély. [cite: RSS excerpt] Az Európai Bizottság korábban problémásnak ítélte a KEKVA-k működését, különösen az átláthatóság hiánya és a kuratóriumok összetétele miatt, ami az EU-s források blokkolásához vezetett. A Tisza Párt is az egyetemek autonómiájának visszaállítását és a KEKVA-modell megszüntetését tűzte ki célul, mint az EU-s pénzek visszaszerzésének egyik kulcsát.
A nem felsőoktatási KEKVA-k sorsa
A kormány már konkrét lépéseket tett a KEKVA-rendszer átalakítására. A T/174-es törvényjavaslat értelmében a nem felsőoktatási célú közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnnek, és az állam által juttatott vagyon, valamint annak hozamai visszaszállnak az államra. Ennek a folyamatnak 2026. augusztus 31-ig kell lezárulnia, egy elszámolási biztos vezényletével. A megszűnő szervezetek között szerepel többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány. A Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítésére is augusztus 31-i céldátumot jelöltek meg.
Az egyetemi alapítványok átalakítása
Az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében a kormány egy többlépcsős ütemtervet javasolt, figyelembe véve a tanév kezdetét és az intézmények komplex működését. Az átalakításra 2027. augusztus 31-ig kapnak határidőt az egyetemi KEKVA-k. Addig is, az átláthatósági szabályokat már most kiterjesztik rájuk. Az oktatási tárca egy éven keresztül tárgyalni fog az érintett egyetemekkel, hogy megtalálják az ideális működési formát, figyelembe véve az egyes intézmények eltérő versenyképességét és profilját, például egy orvosi és egy művészeti egyetem között. A megmaradó felsőoktatási KEKVA-k esetében az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság mandátumát korlátozzák, és a kinevezések is szigorúbb feltételekhez kötődnek majd.
Politikai háttér és egyetemi reakciók
A KEKVA-modell átalakítása szorosan összefügg az Európai Unióval való viszonnyal és az uniós források felszabadításával. Az EU ugyanis az átláthatatlannak ítélt alapítványi rendszer miatt blokkolta a Magyarországnak járó kohéziós és helyreállítási alapok jelentős részét. Magyar Péter miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy a kormány még nem hozott végleges döntést a KEKVA-modell teljes megszüntetéséről, de a változások elkerülhetetlenek. Az átalakítások már most is éreztetik hatásukat: a győri Széchenyi István Egyetem vagyonkezelő alapítványának egyik cége, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. ellen például már felszámolási eljárás indult pénzügyi problémák miatt. A Budapesti Corvinus Egyetem is megszólalt az ügyben, jelezve, hogy egyeztetéseket kezdeményeztek az egyetemi közösséggel, hogy olyan irányítási modellt alakítsanak ki, amely megfelel az uniós elvárásoknak, és megőrzi az egyetem eredményeit és pénzügyi stabilitását.
Átláthatóság és elszámoltathatóság
Az új szabályozás jelentősen megerősíti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer: a dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, kivéve a családtagok adatait. A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: a nyilatkozattétel elmulasztása egy évig, a valótlan adat közlése vagy elhallgatás akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az Integritás Hatóság is érdemi jogköröket kap, széles körben vizsgálhatja a vagyonnyilatkozatokat, és célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is. Ezek a lépések mind azt a célt szolgálják, hogy a közpénzek felhasználása és a vagyonkezelés átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljon a jövőben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása