A vezető európai autógyártók, mint a Volvo Cars, a Stellantis és a Volkswagen, aggodalmukat fejezték ki Brüsszelben az Európai Unió technológiai szuverenitásra irányuló törekvései kapcsán. A Financial Times beszámolója szerint a vállalatok attól tartanak, hogy az uniós kezdeményezések jelentősen megemelhetik működési költségeiket és szűkíthetik piaci részesedésüket. Az iparág képviselői szerint a tervezett korlátozások súlyosan hátráltathatják az európai autóipar globális versenyképességét egy kritikus átalakulási időszakban.
Az Európai Bizottság nemrégiben mutatta be technológiai szuverenitási csomagját, melynek fő célja az EU függőségének csökkentése a nagy amerikai technológiai cégektől. A javaslat a hazai technológiafejlesztést ösztönözné, valamint új digitális közbeszerzési elvárásokat vezetne be a felhőszolgáltatók, chipgyártók és mesterséges intelligencia fejlesztők esetében. A tervezet egy négyszintű minősítési rendszert írna elő a technológiák külföldi befolyásának értékelésére, ami további bizonytalanságot szül az iparágban.
Håkan Samuelsson, a Volvo Cars vezérigazgatója a Financial Timesnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Európa lenne az egyetlen vesztes, ha az unió korlátozásokat vezetne be az amerikai technológiával szemben. Hangsúlyozta, hogy cégének versenyképessége az olyan tengerentúli partnerekre támaszkodik, mint a Google és az Nvidia, melyek kulcsfontosságúak az innováció szempontjából. Ned Curic, a Stellantis technológiai igazgatója is figyelmeztetett, hogy a különböző régiókra szabott technológiai keretrendszerek megdrágítanák a működést, ami végső soron a piacok zsugorodásához vezetne.
Az aggodalmak hátterében az európai autóipar egyébként is feszített helyzete áll, mivel az ágazat hatalmas összegeket fektet az elektromos átállásba. Ezzel párhuzamosan a kínai versenytársak egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak a piacra, fokozva a globális versenyt és csökkentve a profitmarzsokat. Az iparág ráadásul a szoftveralapú járművek irányába fejlődik, ahol a digitális rendszerek vezérelnek mindent az akkumulátor-kezeléstől kezdve a biztonsági funkciókon át egészen az önvezetésig.
Ehhez a modern, szoftverintenzív technológiához viszont jelenleg szinte nélkülözhetetlenek az amerikai félvezetők, mesterséges intelligencia megoldások és felhőszolgáltatások. Az európai vállalatok jelentős mértékben függenek ezektől a külföldi beszállítóktól a legújabb innovációk bevezetéséhez és a termékfejlesztéshez. A digitális szuverenitás kérdése különösen aktuálissá vált, miután az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta az Anthropic számára egyes mesterséges intelligencia modelljei exportját. Ez a lépés újabb lökést adott a technológiai szétválástól való európai aggodalmaknak, rávilágítva a globális ellátási láncok sérülékenységére.
Az Európai Bizottság a bírálatokra reagálva közölte, hogy a csomag éppen ellenkezőleg, a beruházások, az innováció és a növekedés ösztönzését szolgálja, miközben az Európai Unió nyitott marad a megbízható partnerek irányába. Stéphane Séjourné, az uniós végrehajtó testület iparpolitikáért felelős alelnöke is beszélt arról, hogy az EU erénye a nyitottság, de nem lehet a jövőben is ennyire naív a technológiai függőség kérdésében. Azonban az autógyártók aggodalmai rávilágítanak arra, hogy a technológiai önállóságra való törekvésnek komoly gazdasági és versenyképességi következményei lehetnek.
A modern autógyártásban a szoftverek és digitális rendszerek dominálnak, melyekhez jelenleg nélkülözhetetlenek a globális technológiai beszállítók és partnerek. Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója szintén óvatosságra intett, mivel véleménye szerint az adatvédelem fontos, de az iparágnak szabadságra van szüksége a fejlesztésekhez és az innovációhoz. Egy nagy európai pénzintézet felsővezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott a lapnak, hogy amerikai technológia nélkül ma már egyszerűen képtelenség üzletet vinni, ami rávilágít a jelenlegi függőség mértékére.
A technológiai szuverenitási csomag bevezetése jelentős hatással lehet az európai autóiparra, amennyiben a korlátozások valósággá válnak és akadályozzák a hozzáférést a kulcsfontosságú technológiákhoz. A megnövekedett költségek, a beszállítói láncok esetleges zavarai és az innovációs lemaradás gyengíthetik az ágazat globális versenyképességét, különösen a gyorsan fejlődő kínai versenytársakkal szemben. Az EU-nak egyensúlyt kell találnia a technológiai önállóságra való törekvés, a nemzetbiztonsági szempontok és a globális piacokon való versenyképesség megőrzése között.
A jövőbeni szabályozásnak figyelembe kell vennie az iparág speciális igényeit és a globális technológiai függőségeket, elkerülve a túlzott protekcionizmust. A döntéshozóknak mérlegelniük kell a hazai innováció ösztönzésének előnyeit a nemzetközi együttműködésből származó előnyökkel szemben, hogy ne fojtsák el a fejlődést. Az autógyártók figyelmeztetései arra utalnak, hogy a túlzott korlátozások hosszú távon inkább hátráltatnák, mintsem segítenék az európai gazdaságot és az autóipart a digitális átmenetben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása