A nemzetközi devizapiacokon jelentős mozgások zajlottak a reggeli órákban, melyek közül kiemelkedik a dollár folyamatos erősödése és a japán jen negyvenéves mélypontra való gyengülése.
Ezzel párhuzamosan a magyar forint is nyomás alá került, és gyengüléssel indította a napot a vezető devizákkal szemben.
Az euróval szemben az árfolyam 355 felett, míg a dollárral szemben 312 körül alakult a korai órákban, jelezve a hazai fizetőeszköz kedvezőtlen teljesítményét.
A forint árfolyama a reggeli órákban folyamatos gyengülést mutatott az euróval szemben, átlépve a 356-os szintet, majd rövid időre 356 körül stabilizálódott.
Bár volt egy rövid erősödési kísérlet, amikor az euróval szembeni árfolyam 355-ről 354,5 környékére javult, ez a lendület hamar elhalt, és a forint ismét gyengülni kezdett.
A dollárral szemben az árfolyam 312 körüli szintről 311,6-ra mozdult el, miközben a dollár globálisan is erősödött, 0,34%-ot az euróval és 0,25%-ot a japán jennel szemben a reggeli adatok szerint.
A japán jen drámai gyengülése, amely negyvenéves mélypontra esett a dollárral szemben, a globális devizapiac egyik legfontosabb eseménye volt a hajnali órákban.
Franciaországban júniusban a vártnál nagyobb mértékben lassult az éves infláció, 2,8%-ról 2,0%-ra csökkent, elsősorban az energiaárak mérséklődésének köszönhetően.
Lengyelországban is kedvező inflációs adatok érkeztek, a fogyasztói árak éves alapon 2,5%-kal emelkedtek júniusban, ami a harmadik egymást követő havi mérséklődést jelenti.
A francia inflációs adatok kedvező jeleket küldenek az euróövezet inflációs kilátásai szempontjából, és enyhíthetik az Európai Központi Bankra (EKB) nehezedő nyomást a további kamatemelések tekintetében.
Emellett a francia háztartások fogyasztása is pozitívan alakult májusban, 0,5%-kal nőtt, meghaladva az elemzői várakozásokat, ami javíthatja a piaci hangulatot az euróövezetben.
Lengyelországban a javuló inflációs kilátások megerősítik azt a piaci várakozást, hogy a jegybank a közeljövőben nem emeli tovább a kamatokat, amit Adam Glapiński jegybankelnök nyilatkozatai is alátámasztanak.
Ugyanakkor hosszabb távon továbbra is fennállnak inflációs kockázatok Lengyelországban, például a műtrágyaárak emelkedése miatt, ami a zloty enyhe gyengülését eredményezte az euróval szemben.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde a portugáliai Sintrában rendezett éves fórumon hangsúlyozta, hogy Európa egyre kevésbé sérülékeny a külső gazdasági sokkokkal szemben, köszönhetően a megerősített pénzügyi szabályozásnak és a zöld átállásban elért eredményeknek.
A fórumon az energiaválság inflációs hatásainak mérséklésére irányuló további kamatemelések szükségessége is terítékre került.
Japánban Kenzo Yamamoto, a jegybank korábbi ügyvezető igazgatója bírálta a Bank of Japan (BOJ) monetáris politikáját, szerinte a jegybanknak a vártnál hamarabb kellene folytatnia a kamatemeléseket.
Yamamoto szerint a monetáris politika még mindig túlságosan támogató jellegű, és a jegybank saját mögöttes inflációs mutatója az elmúlt négy évben átlagosan 3% körül mozgott, ami érdemben meghaladja a 2%-os célt.
A szakember a kötvényvásárlási tervet is kritizálta, mondván, a mérleg leépítésének korai megállítása túl bőséges likviditást hagy a rendszerben, ami politikai kockázatokat teremthet.
A volt jegybanki vezető az évtizedes ultra laza monetáris ösztönzés kellemetlen örökségének nevezte a helyzetet, amelyből Japán csak lassan tud kilépni.
A dollár folyamatos erősödése és a japán jen történelmi gyengülése globális szinten is rávilágít a vezető jegybankok monetáris politikájának eltérő irányaira és hatásaira.
A Fed szigorodó politikája és a dollár ereje továbbra is kulcsfontosságú tényező marad a nemzetközi devizapiacokon, befolyásolva a többi valuta, így a forint mozgását is.
Az európai inflációs adatok, különösen Franciaország és Lengyelország kedvező számai, reményt adnak az EKB számára a kamatemelési nyomás enyhítésére, ami potenciálisan stabilizálhatja az euróövezeti gazdaságot.
A japán jegybank politikájának bírálata és a 2%-os inflációs cél túllépése rávilágít a monetáris politika finomhangolásának kihívásaira egy olyan gazdaságban, amely évtizedek óta küzd a deflációval.
Hazai fronton Magyar Péter miniszterelnök bejelentése a 2026-os költségvetési hiány várhatóan magasabb szintjéről szintén befolyásolhatja a piaci hangulatot és a forint megítélését.
Ezek az események együttesen komplex képet festenek a globális gazdasági környezetről, ahol a monetáris döntések, az inflációs trendek és a fiskális politikák kölcsönhatásban vannak.
A piaci szereplők figyelme továbbra is az erős dollárra, a szigorúbbá váló Fed-re és a japán jen gyengélkedésére irányul, mint a nemzetközi devizapiac legfontosabb mozgatórugóira.
A mai napon számos fontos euróövezeti konjunktúraadat érkezése várható, amelyek további iránymutatást adhatnak az EKB jövőbeli lépéseihez és az euróövezet gazdasági kilátásaihoz.
Japán számára a monetáris politika normalizálása és az ultra laza ösztönzés örökségéből való kilépés hosszú és kihívásokkal teli folyamatnak ígérkezik, amelynek hatásai globálisan is érezhetők lehetnek.
Amennyiben az euróövezet egészében is hasonló kedvező inflációs és fogyasztási trendek rajzolódnak ki, az javíthatja a piaci hangulatot és mérsékelheti a kamatemelési várakozásokat, stabilizálva ezzel az euró árfolyamát.
A magyar gazdaság szempontjából a költségvetési hiányra vonatkozó bejelentés és a nemzetközi devizapiaci mozgások együttesen határozzák meg a forint rövid és középtávú kilátásait.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása