Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben találkozott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, ahol kulcsfontosságú megállapodás született: a felek egyetértettek abban, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti, Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárást még őszig le kell zárni. Ez a döntés, amelyet a miniszterelnök Facebook-oldalán is megerősített, komoly áttörést jelent a magyar uniós kapcsolatokban.
Az eljárás, amelyet az Európai Parlament még 2018 szeptemberében kezdeményezett az akkori Orbán-kormány jogállamiságot és demokratikus intézményrendszert érintő intézkedései miatt, közel nyolc éve húzódik. Célja az volt, hogy megállapítsa, fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit. Az eljárás lezárására tett ígéret nem csupán jogi-technikai, hanem egyértelműen politikai fordulatot is jelez.
A megbeszélés során Magyar Péter meghívta Roberta Metsolát Magyarországra, továbbá megállapodtak abban is, hogy a magyar kormányfő ősszel beszédet mond az Európai Parlament egyik strasbourgi plenáris ülésén. Ezek a lépések a párbeszéd elmélyítését és a kétoldalú kapcsolatok erősítését célozzák.
Az új magyar kormány kiemelt feladatának tekinti az uniós intézményekkel való viszony rendezését és a befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges bizalom helyreállítását. A miniszterelnök korábban már hangsúlyozta, hogy Magyarország visszakerült az európai térképre az áprilisi választások után, és a kormány célja az uniós források hazahozatala, valamint hosszabb távon az euró bevezetése.
A bizalomépítés jegyében a Tisza-kormány már korábban is tett jelentős lépéseket. Magyar Péter miniszterelnök például bejelentette, hogy Magyarország hivatalosan is csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO), amely 2021-től vizsgálódhat a közpénzek átlátható felhasználásával kapcsolatban. Emellett szigorításra kerül a vagyonnyilatkozatok rendszere is, ahol a hamis nyilatkozatokért kétéves börtönbüntetés is járhat. Ezek az intézkedések a korrupció elleni fellépést és az átláthatóság növelését szolgálják, amelyek kulcsfontosságúak az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából.
A brüsszeli tárgyalások középpontjában tehát nemcsak a 7. cikkelyes eljárás lezárása állt, hanem a szélesebb körű együttműködés és a Magyarország számára elérhető uniós források kérdése is. Korábbi bejelentések szerint ősszel jelentős, 16,4 milliárd euró, azaz mintegy 6000 milliárd forint értékű fejlesztési forrás válhat elérhetővé Magyarország számára, amennyiben sikerül megállapodni a jogi ügyekben. Ez a pénz jelentős lökést adhat a magyar gazdaságnak, többek között az elektromos infrastruktúra fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására.
Az Európai Tanács június 18-19-i csúcstalálkozóján, amelyen Magyar Péter is részt vesz, további fontos témák kerülnek napirendre, mint például Ukrajna támogatása, a versenyképesség növelése, külpolitikai kérdések, a költségvetés előkészítése, valamint a biztonság és a migráció. Ezek a szélesebb körű uniós kihívások is rávilágítanak arra, hogy Magyarország aktív és konstruktív szereplőként kíván részt venni az európai döntéshozatalban.
Összességében a 7. cikkelyes eljárás lezárására vonatkozó megállapodás egy új fejezetet nyithat Magyarország és az Európai Unió viszonyában, amely a bizalom helyreállítására és a hatékonyabb együttműködésre épülhet, megteremtve a feltételeket a befagyasztott források felszabadításához és a hosszú távú európai integrációhoz.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása