A Mol igazgatósága szerdán hozott döntése értelmében a vállalat nem folytatja a Mol – Új Európa Alapítvány működtetését, még más jogi formában sem. Ez a bejelentés a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelent meg, melyről az MTI is beszámolt. Az alapítvány eredetileg július 31-én szűnt volna meg közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva).
A döntés értelmében a Mol által 2021-ben az alapítvány rendelkezésére bocsátott, majdnem 43 millió darab Mol-részvény, valamint az alapítvány egyéb, Molra jutó eszközei is visszakerülnek a vállalat birtokába. A Mol közlése szerint ez a lépés jelentősen növeli majd a cég saját részvényeinek állományát. A társaság azt is jelezte, hogy a kialakult jogszabályi környezetre és a befektetői érdekekre tekintettel a 2026. évi osztalékfizetést a magyar állammal történt vagyonmegállapodást követően valósítja meg.
A Mol igazgatóságának határozata értelmében a Mol – Új Európa Alapítvány, amely korábban kekvaként működött, a jövőben semmilyen formában nem folytatja tevékenységét a Mol fenntartásában. Ez a döntés azután született, hogy az alapítvány július 31-én hivatalosan is megszűnt volna közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként.
Az alapítványi vagyon, amely jelentős mennyiségű, közel 43 millió Mol-részvényt és egyéb eszközöket tartalmazott, visszakerül a Mol tulajdonába. A vállalat szerint ez a tranzakció pozitív hatással lesz a saját részvényállományára. A Mol továbbá közölte, hogy a 2026-os osztalékfizetést a magyar állammal kötött vagyonmegállapodás után tervezi végrehajtani, figyelembe véve a jogszabályi változásokat és a befektetői elvárásokat.
A Mol – Új Európa Alapítványt 2021-ben hozta létre a Mol és a magyar állam közösen, azzal a céllal, hogy közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelőként támogassa a sportot, a kultúrát, az egészségügyet, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat és a környezetvédelmet. Az alapítvány vezetésébe számos kormányközeli vagy Fidesz-szimpatizáns közszereplő került. Kuratóriumi elnökként Miklósa Erika operaénekes, tagként pedig Schmidt Mária és Demeter Szilárd, a korábbi nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ korábbi elnöke is részt vett a munkában.
Az alapítvány körül júniusban merültek fel komoly problémák, amikor is kiderült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás gyanújával nyomoz ellene. A gyanú szerint az alapítvány szabálytalan szerződéseken keresztül több százmillió forintnyi adót nem fizetett meg a magyar államnak. Ezzel párhuzamosan a parlament június közepén megszavazta az Alaptörvény-módosítást, amely előkészítette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését. Ennek technikai részleteit egy később benyújtott uniós törvénycsomag tartalmazta.
A július 14-i Magyar Közlönyben jelent meg azon kekvák listája, amelyek július 31-től megszűnnek, és ezen a listán szerepelt a Mol – Új Európa Alapítvány is. Fontos megjegyezni, hogy azokban az esetekben, ahol az államon kívül más alapítója is volt egy alapítványnak, a nem állami alapítók dönthettek volna a továbbműködtetésről, de már nem kekvaként. A Mol azonban úgy határozott, hogy ők nem kívánják tovább működtetni az alapítványt más formában sem.
A Mol döntése jelentős pénzügyi és jogi következményekkel jár. A közel 43 millió Mol-részvény visszakerülése a céghez növeli a vállalat saját részvényállományát, ami befolyásolhatja a részvényárfolyamot és a befektetői megítélést. Az osztalékfizetés 2026-ra való halasztása és a magyar állammal való vagyonmegállapodáshoz kötése is a jogszabályi környezet változásainak közvetlen hatása.
Az alapítvány elleni költségvetési csalás gyanúja és a NAV nyomozása rávilágít a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésének átláthatósági hiányosságaira és a potenciális visszaélésekre. Ez az eset szélesebb körben is felveti a kérdést a kekvák felügyeletének és elszámoltathatóságának szükségességéről. Magyar Péter korábbi felszólítása, amelyben arra kérte a kekvák kuratóriumait, hogy augusztus 31-ig tartózkodjanak a vagyonukat érintő fontos döntésektől, szintén a vagyonkezelés integritásának fontosságát hangsúlyozta.
A Mol – Új Európa Alapítvány végleges megszüntetése a Mol részéről egyértelműen lezárja az alapítvány körüli bizonytalanságot. A vagyon visszakerülése a Molhoz és a 2026-os osztalékfizetés feltételei a vállalat pénzügyi stratégiájának új irányait jelzik. Ez az eset precedenst teremthet a többi, hasonló helyzetben lévő, nem állami alapítóval rendelkező kekva számára is, amennyiben a jogszabályi változások és a nyomozások nyomán hasonló döntéseket hoznak.
Az alapítványok jövője és a közpénzek felhasználásának átláthatósága továbbra is kiemelt téma marad a magyar közéletben. A Mol döntése, valamint a kekvák megszüntetését célzó jogszabályi változások hosszú távon befolyásolhatják a közfeladatokat ellátó szervezetek működési kereteit és finanszírozási modelljeit Magyarországon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása