Az írországi Tuamban, egy korábbi anya- és csecsemőotthon területén folytatott feltárások során további 22 csecsemő maradványait fedezték fel. Ezzel 99-re emelkedett a 2025 júliusában kezdődött munkálatok során előkerült földi maradványok száma, amelyek az 1925 és 1961 között elhunyt gyermekekhez tartozhatnak. A felfedezés rávilágít az írországi anya- és csecsemőotthonok sötét múltjára és az áldozatok azonosításának fontosságára.
A legújabb maradványokat július 1. és 15. között tárták fel egy kaviccsal borított területen, amelyet korábban járművek közlekedésére használtak. A felszínen semmilyen jel nem utalt arra, hogy a mélyben temetkezési helyek rejtőznek, ami megnehezítette a kezdeti kutatást. A tuami feltárást irányító hatóság közlése szerint a szakemberek koporsókba helyezett csecsemők maradványait tárták fel, és a terület átvizsgálását továbbra is aprólékos kézi módszerekkel végzik.
A szakértők hét újabb DNS-referenciamintát is begyűjtöttek, így az azonosításhoz rendelkezésre álló ilyen minták száma 62-re nőtt. A nemzetközi szakértők bevonásával végzett munka elsődleges célja azoknak a csecsemőknek az azonosítása, akik az intézményben hunytak el. A feltárást különösen nehezíti, hogy a sírok egy ma már beépített lakóövezet alatt, több mint három méter mélyen, föld alatti kamrákban találhatók, ami komplex régészeti kihívást jelent.
A St Mary’s anya- és csecsemőotthont a Bon Secours nővérek katolikus szerzetesrendje működtette az 1925 és 1961 közötti időszakban. Ezekbe az intézményekbe gyakran a helyi papság nyomására küldték a fiatal, várandós nőket, akik társadalmi megbélyegzés elől menekültek. Az anyákat gyermekeik megszületése után sok esetben elválasztották tőlük, a csecsemőket pedig örökbefogadásra kínálták fel, gyakran az anya tudta vagy beleegyezése nélkül.
Az otthon halotti nyilvántartásaiban az alultápláltság mellett olyan súlyos betegségek is szerepeltek halálokként, mint a kanyaró és a tuberkulózis, ami a higiéniai és egészségügyi körülmények hiányosságaira utal. Catherine Corless helytörténész 2014-ben ismertetett kutatása szerint 1925 és 1961 között akár 796 csecsemőt és kisgyermeket is eltemethettek az intézmény szennyvízrendszerében. Egy vizsgálóbizottság 2017-ben már talált gyermek- és csecsemőmaradványokat a helyszín emlékkertjének területén fekvő, föld alatti, kamrákra osztott tartályokban, megerősítve a korábbi feltételezéseket.
Daniel MacSweeney, a feltárást vezető hivatal igazgatója elmondta, hogy a kutatást egy 1970-es évekből származó Galway megyei tervezési térkép alapján kezdték meg, az egykori intézmény területén kialakított emlékkerten kívül. Az eddig megtalált 99 csecsemő maradványai rendkívül közel fekszenek egymáshoz, ami különösen megnehezíti a régészeti munkát, mivel minden egyes temetkezési helyet külön egységként kell dokumentálni és feltárni.
Niamh McCullagh, a hivatal vezető igazságügyi szakértője szerint a maradványokat tartalmazó föld alatti tartály több mint három méterrel a felszín alatt helyezkedik el, és húsz, egymás mellett kialakított kamrából áll. A terület jelenlegi lakóövezeti jellege, valamint a mélység és a kamrák bonyolult szerkezete jelentős kihívásokat támaszt a szakemberek elé. A pontos azonosítás és a méltó eltemetés érdekében azonban elengedhetetlen a precíz és alapos munka.
Az írországi anya- és csecsemőotthonok tragikus története mély sebeket ejtett az ország társadalmán, és hosszú időre rányomta bélyegét a közvéleményre. Micheál Martin ír kormányfő 2021-ben az állam nevében kért bocsánatot az ilyen intézményekben elhelyezett nőkkel és gyermekekkel szembeni bánásmódért, elismerve a rendszer hibáit és az okozott szenvedést. Egy korábbi, átfogó vizsgálat megállapította, hogy a feltárt 18 otthonban mintegy 9000 gyermek vesztette életét, ami rávilágít a probléma súlyosságára és kiterjedtségére.
A tuami feltárás folytatódik, a szakemberek eltökéltek abban, hogy azonosítsák az elhunyt csecsemőket és méltó nyughelyet biztosítsanak számukra. A nemzetközi szakértők bevonásával zajló munka hozzájárul a múlt feldolgozásához és az áldozatok emlékének megőrzéséhez. A DNS-minták gyűjtése és elemzése kulcsfontosságú az azonosítási folyamatban, reményt adva a családoknak a lezárásra és a gyász feldolgozására.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása