A Magyar Közlönyben a közelmúltban jelent meg az a kormányrendelet-módosítás, amely jelentősen szigorítja a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének szabályait Magyarországon. A „cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosításáról” címet viselő jogszabály az állatvédelem megerősítését és az európai uniós normákhoz való igazodást tűzte ki célul. Ez a lépés egy régóta húzódó társadalmi párbeszéd eredményeként született meg, amely a cirkuszokban tartott vadállatok jólétével kapcsolatos aggodalmakra reagál.
A rendelet legfontosabb eleme, hogy 2027. január 1-jétől kezdődően a cirkuszok számára tilos lesz számos vadállatfaj beszerzése, szaporítása, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadás keretében történő szerepeltetése. A jogszabály összesen huszonnégy állatfajt sorol fel, amelyekre a tilalom vonatkozik. Ezek közé tartoznak például a zsiráfok, vízilovak, macskafélék (nagymacskák), fókák és elefántok. A tilalom kiterjed az említett fajok legfeljebb negyedik generációs hibridjeire is, ezzel is biztosítva a szabályozás átfogó jellegét. Ez a szigorítás jelentős változást hoz a magyar cirkuszok gyakorlatában, és egy új korszakot nyit az állatokkal való bánásmód tekintetében.
Fontos kiemelni, hogy a rendelet nem írja elő a már jogszerűen tartott állatoktól való azonnali megválást. Azok az érintett vadállatok, amelyeket a tilalom hatálybalépése előtt jogszerűen tartottak, továbbra is a cirkuszok birtokában maradhatnak. Azonban ezeket az állatokat sem lehet majd szaporítani, új számokra betanítani, bemutatni, illetve cirkuszi előadásokban szerepeltetni. Ez a rendelkezés egyfajta átmeneti időszakot biztosít, amelynek során a cirkuszok fokozatosan adaptálódhatnak az új előírásokhoz, miközben az állatok jóléte is biztosított marad, anélkül, hogy hirtelen változásoknak lennének kitéve.
Magyarország ezzel a lépéssel az Európai Unió azon országai közé sorakozik, amelyek már korábban betiltották bizonyos vadállatok, mint például az elefántok, úszólábúak (például fókák és rozmárok), nagymacskák és főemlősök cirkuszi szerepeltetését. Sőt, a rendelet megjelenésével Magyarország az utolsó uniós tagállamok egyike, amely ezt a szigorítást bevezeti, ezzel is jelezve az állatvédelem iránti elkötelezettség erősödését a régióban. Ez a nemzetközi tendencia is aláhúzza a vadállatok cirkuszi környezetben való tartásának és szerepeltetésének egyre szélesebb körben elfogadott etikai aggályait.
Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója a rendelet kapcsán elmondta, hogy a cirkuszi állatok tartásáról hosszú ideje folyik társadalmi vita. Kiemelte, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban már régóta nem láthatók olyan produkciók, mint például a tüzes karikán átugró tigrisek vagy hasonló számok, ezzel is jelezve a hazai cirkuszi szakma önkéntes alkalmazkodását a változó társadalmi elvárásokhoz. Fekete Péter véleménye szerint az artistaművészet évszázados hagyományából fakadó állatvédelmi tapasztalatokból a társadalom sokat tanulhat. Hozzátette, hogy a cirkusz olyan hely lehet, ahol a gyerekek is elsajátíthatják a felelős állattartás alapjait, ezzel is hozzájárulva egy tudatosabb és állatbarátabb generáció neveléséhez. Az igazgató álláspontja rávilágít arra, hogy a cirkuszoknak továbbra is van helye a modern társadalomban, amennyiben képesek megújulni és megfelelni a kor etikai normáinak, fókuszálva az emberi teljesítményre és az állatok jólétére. A rendelet tehát nem a cirkuszművészet végét jelenti, hanem annak átalakulását, egy olyan irányba, ahol az állatok szerepe más formában, vagy egyáltalán nem jelenik meg a produkciókban. A változás célja, hogy a cirkuszok a jövőben is vonzó és értékes kulturális élményt nyújthassanak, miközben tiszteletben tartják az állatok természetes igényeit és jogait. A szigorítások bevezetése egyértelmű üzenetet küld arról, hogy az állatvédelem prioritást élvez, és a szórakoztatóiparban is egyre inkább előtérbe kerül a felelős és etikus magatartás.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása