Szerbiában nemrég zárult le az új állatjóléti törvénytervezet nyilvános vitája, amely jelentős ellenállásba ütközött a szakmai és civil szervezetek részéről. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint ezzel újabb konfliktus alakult ki a kormány és az állatvédők között az országban. Az aktivisták és jogászok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a javasolt dokumentum nem kínál valódi megoldásokat az állatvédelem területén, hanem inkább jogi eszközként szolgál a helyi költségvetésekből származó közpénzek évtizedek óta tartó, visszaélésszerű elköltéséhez.
Vanja Bajović, a Belgrádi Egyetem Jogtudományi Karának professzora és elismert állatjogi aktivista kifejtette, hogy a törvénytervezet ahelyett, hogy az állatok védelmét és a polgárok biztonságát szolgálná, még szélesebbre tárja az utat a kétes hátterű magáncégek előtt. A korrupciós láncolat gyökere a 2011-es kommunális tevékenységekről szóló törvényben keresendő, amely lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy az állathigiéniai feladatokat magánvállalkozásokra bízzák.
A professzor rámutatott, hogy a magánvállalkozók működését elsősorban a profit logikája vezérli, nem pedig a tényleges problémák megoldása. Ez a megközelítés ellentétes az állatvédelem céljaival, hiszen ha az utcákon csökkenne a kóbor kutyák száma, az önkormányzatoknak kevesebb költségvetési támogatást kellene utalniuk ezeknek a cégeknek. Ennek a rendszernek az eredménye rendkívül aggasztó: a terepről származó információk és bizonyítékok tömeges fiktív számlázásra és soha el nem végzett szolgáltatások kiszámlázására utalnak.
Bajović professzor példaként említette, hogy Szerbiában mindössze három városban, alig két év leforgása alatt, elképesztő, 4,6 millió eurós összeget fizettek ki állathigiéniai szolgáltatásokra és kutyaharapási kártérítésekre. Mindezt anélkül, hogy a probléma megoldása egyetlen milliméterrel is közelebb került volna. Ez a helyzet rávilágít a jelenlegi rendszer hiányosságaira és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos súlyos aggályokra, amelyek az új törvénytervezet elfogadásával tovább súlyosbodhatnak az állatvédők és szakértők szerint.
A nyilvános vita során felmerült kritikák hangsúlyozzák, hogy a jogszabálytervezet nem a megelőzésre és a felelős állattartásra helyezi a hangsúlyt, hanem továbbra is egy olyan rendszert tartana fenn, amely pénzügyi érdekeltséget teremt a probléma fennmaradásában. Az állatvédelmi szervezetek és a jogászok további egyeztetéseket és módosításokat sürgetnek annak érdekében, hogy egy valóban hatékony és átlátható állatjóléti törvény jöhessen létre, amely az állatok érdekeit és a közpénzek felelős felhasználását egyaránt szolgálja.
A helyzet komplexitását növeli, hogy a kommunális szolgáltatások kiszervezése már korábban is teret engedett a visszaéléseknek, és az új törvénytervezet kritikái szerint ez a tendencia folytatódhat, sőt, akár erősödhet is. Az érintettek remélik, hogy a kormány figyelembe veszi a felmerült aggályokat és érdemi változtatásokat eszközöl a jogszabályban, mielőtt az végleges formát ölt.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása