Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a 17. Alaptörvény-módosítást, amely saját megbízatását is megszünteti. A Sándor-palota oldalán megjelent határozatban a köztársasági elnök aggodalmait fejezte ki a magyar közbeszéd állapotával és az alkotmánymódosítás bizonyos elemeivel kapcsolatban. Kiemelte a verbális abúzus, az elhallgattatás és az ellehetetlenítés jelenségét.
Sulyok Tamás szombat kora este videóüzenetben jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. Ez a módosítás megszünteti az ő elnöki megbízatását, és előírja, hogy az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania. A köztársasági elnök a jogállamiság helyreállításának indokával elfogadott módosításról azt írta, hogy annak egyes elemei üdvözlendőek, például az Alkotmánybíróság hatásköreinek kiszélesítése.
Ugyanakkor súlyos kritikát fogalmazott meg a módosítás számos más elemével kapcsolatban. Különösen kifogásolta a választójog példátlan mértékű korlátozását, valamint egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők személyre szabott jogalkotás útján történő eltávolítását. Ezeket a rendelkezéseket a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elveinek sérelmének tartja.
A távozó elnök szerint az április 12-i választás éjszakájától kezdve a közbeszédet egy nyílt, közvetlen erőszakos forma, a verbális abúzus uralja. Ez a jelenség arra épül, hogy közjogi tisztségviselőket, országgyűlési képviselőket és más közszereplőket erkölcsi korlátok nélkül megalázhatnak. Hivatali feladataik ellátásában fenyegethetők, utasíthatók és kényszeríthetők, figyelmen kívül hagyva az alaptörvényi és jogszabályi kereteket.
Sulyok Tamás úgy véli, ennek a kommunikációs stratégiának az a célja, hogy elhallgattasson, ellehetetlenítsen és eltávolítson olyan szereplőket a magyar alkotmányos berendezkedésből. Ezek a szereplők a plurális demokráciában elengedhetetlen módon biztosíthatnák a jogi, szakmai és politikai vélemények sokszínűségének érvényesülését. Hozzátette, hogy a 17. Alaptörvény-módosítás immár Magyarország jogrendszerének alapjaként is megjeleníti az ilyen célok elérésére irányuló rendelkezéseket.
A köztársasági elnök megállapította, hogy a társadalom jelentős része számára ezek a törekvések helyesnek vagy elkerülhetetlennek tűnnek, és ezeket az érzéseket tiszteletben tartja. Ugyanakkor látja és tapasztalja, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek a 17. Alaptörvény-módosítás egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata.
Sulyok Tamás a legteljesebb mértékben osztja ezeket az aggodalmakat. Mind a jelenkor, mind a történeti távlatok szempontjából összeegyeztethetetlennek tartja Magyarország alkotmányos alapelveivel azokat a rendelkezéseket. Különösen azokat, amelyek a jogállamiság követelményeinek semmibevételével avatkoznak be a népképviseleti demokrácia és a hatalommegosztás elveibe.
Emlékeztetett arra, hogy az Alaptörvény szűken határozza meg a köztársasági elnök mozgásterét az Alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban. A köztársasági elnök nem küldheti vissza az elfogadott módosítást az Országgyűlésnek, még egyet nem értése esetén sem. Az Alkotmánybírósághoz is csak akkor fordulhat, ha az Alaptörvény-módosítás megalkotására vonatkozó eljárási követelményeket nem tartották be.
Jelen esetben ilyen eljárási hiba nem állt fenn, így az elnöknek nem volt lehetősége az Alkotmánybírósághoz fordulni. Ez a jogi korlátozás magyarázza, miért írta alá a módosítást, annak ellenére, hogy súlyos tartalmi ellenvetései voltak.
Sulyok Tamás határozata rávilágít a köztársasági elnöki intézmény korlátozott mozgásterére az Alaptörvény-módosítások esetében. Ez a helyzet kiemeli az elnöki szerep jellegét, amely elsősorban az alaptörvényi kötelezettségek teljesítésére fókuszál. A nyilatkozat egyúttal kritikát fogalmaz meg a jogalkotás minőségével és a politikai kultúra romlásával kapcsolatban.
Az elnök szavai súlyos aggodalmakat tükröznek a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elveinek érvényesülésével kapcsolatban Magyarországon. A verbális abúzus és az ellehetetlenítés említése a közjogi szereplőkkel szemben a politikai vita egyre élesedő, személyeskedő jellegére utal. Ez a jelenség aláássa a konstruktív párbeszéd lehetőségét.
A módosítás egyes elemeinek, mint például a választójog korlátozásának, vagy a közjogi tisztségviselők eltávolításának bírálata azt sugallja, hogy az elnök szerint ezek a lépések túlmutatnak a jogállami kereteken. Sulyok Tamás álláspontja szerint a plurális demokráciában elengedhetetlen a vélemények sokszínűségének biztosítása. Az ezzel ellentétes törekvések az alkotmányos berendezkedés alapjait veszélyeztethetik.
A 17. Alaptörvény-módosítás aláírásával Sulyok Tamás elnöki megbízatása megszűnt, és az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania. Ez a folyamat új fejezetet nyit az államfői intézmény történetében. Az elnök által megfogalmazott aggodalmak és kritikák azonban valószínűleg továbbra is részei maradnak a közéleti diskurzusnak.
A határozatban megfogalmazott észrevételek, különösen a jogállamiság és a demokrácia alapelveinek sérülésére vonatkozóak, hosszú távon befolyásolhatják a jogalkotási folyamatokat. A közbeszéd minőségével kapcsolatos elnöki figyelmeztetés pedig felhívja a figyelmet a politikai kultúra további alakulására.
A magyar alkotmányos berendezkedésben a köztársasági elnök szerepe, jogköre és mozgástere továbbra is vita tárgyát képezheti. Sulyok Tamás távozása és az általa megfogalmazott kritika hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben nagyobb figyelem irányuljon az államfői intézmény alkotmányos garanciáira és függetlenségére.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása