Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Paksi Atomerőművet kedden vagy szerdán leállíthatják, amennyiben a Duna vízállása eléri a kritikus mínusz 134 centimétert. Péntek este már további 240 megawattal csökkentették az erőmű termelését, jelezve a helyzet súlyosságát. A kormányfő hangsúlyozta, hogy nukleáris veszélyhelyzet nem áll fenn, de a kialakult aszályhelyzet miatt a Duna vízszintje az előrejelzésekkel ellentétben sokkal gyorsabban apad.
A Duna vízállása jelenleg mínusz 124 centiméter, ami megközelíti az atomerőmű biztonságos hűtéséhez szükséges minimumot. Ha a folyó szintje eléri a mínusz 134 centimétert, a szivattyúrendszer már csak további tíz centiméter csökkenésig képes ellátni a hűtést. Ennek elkerülésére 16 nagyteljesítményű szivattyút igényeltek Paksra, amelyek közül 12 a hűtésért, 4 pedig tartalékként felel majd. Nagy László, a Paksi Atomerőmű műszaki igazgató-helyettese „extrém, soha nem látott helyzetről” beszélt, de megerősítette, hogy biztonsági kockázat nincs, és az atomerőmű blokkjai a világ legbiztonságosabbjai közé tartoznak. Az erőmű jelenleg az intézkedési terv harmadik fokozatát alkalmazza, de a további apadás miatt várható a blokkok fokozatos leállítása, az utolsó blokk leállítása a hét közepén történhet meg.
Az atomerőmű történetében még soha nem fordult elő ilyen mértékű leállítás a Duna alacsony vízállása miatt. A kormányzat korábban a vízügytől olyan jelentéseket kapott, amelyek szerint a rendkívüli aszály ellenére a Duna vízszintje nem apad le kritikus mértékre. A folyó azonban az előrejelzésekkel ellentétben sokkal gyorsabban csökkent, ami váratlanul érte az illetékeseket. A leállított reaktorok hűtése biztosított marad, és a termelés újraindítására akkor kerülhet sor, ha a Duna vízállása eléri a mínusz 107 centimétert. Azonban augusztusban és szeptemberben szokott a legalacsonyabb lenni a Duna vízszintje, ami nem kecsegtet gyors javulással. A miniszterelnök védelmi munkacsoportot hívott össze, melynek vezetője Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó, és amelyben a kormányzat több tagja, valamint a Paksi Atomerőmű teljes vezetése részt vesz.
Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított, de a rendszer feszesen működik, és az ország importra szorul. A miniszterelnök felkérte a legnagyobb ipari energiafelhasználókat, hogy lehetőségeikhez mérten csökkentsék fogyasztásukat, ezzel is tehermentesítve a rendszert. A nagyvállalatok önkéntesen 5 és 40 százalék közötti fogyasztáscsökkentést vállaltak, ami több száz megawattnyi megtakarítást jelenthet. A Dunamenti Erőmű meghibásodott blokkjának várható vasárnapi újraindulása mintegy 400 megawatt többletkapacitást biztosíthat. A MAVIR tájékoztatása szerint Magyarország 3600–4000 megawatt villamos energia importjára képes. Országos áramszünettől nem kell tartani, mert a MAVIR folyamatosan egyensúlyban tartja a rendszert, szükség esetén a fogyasztás visszafogásával. Helyi, átmeneti áramkimaradások vagy műszaki zavarok azonban előfordulhatnak, hasonlóan a vízellátási problémákhoz, amelyek már több tucat településen korlátozásokat okoztak, és Szentendrén mintegy 1500 ingatlan maradt átmenetileg víz nélkül. Az energiakrízis gazdasági következményei jelentősek lehetnek, a termelés visszafogása akár 50 milliárd forintos veszteséget is okozhat.
A jelenlegi energiakrízis rávilágított arra, hogy Magyarországnak fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrások és az energiatárolási kapacitások fejlesztését. A szerdai kormányülésen döntés született a szélerőművek telepítésének újraindításáról, ami mintegy 4000 megawatt új szélenergia-kapacitást eredményezhet, uniós forrásokból finanszírozva, elkerülve a védett természeti területeket. Emellett 2027-ig 700 megawatt, később pedig 3000 megawatt energiatárolási kapacitás kiépítését tervezik. Magyar Péter kritizálta az előző kormányt, amiért nem készült fel a klímaváltozás következményeire, elhanyagolta a szükséges fejlesztéseket, mint például a biztonsági szivattyútelep tervezését, amely 2030 előtt várhatóan nem készül el. Hosszabb távon kezelni kell a Duna tartósan alacsony vízállásának problémáját, de erről még nincs döntés. Az atomerőmű újraindítását saját erőforrásból tervezik, külföldi segítség nélkül, ami néhány napos procedúra lehet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy igyekeznek a legrövidebb ideig fenntartani az áramimportot, és ez semmilyen növekményt nem okoz a magyar embereknek. Minél többféle energiatermelési és tárolási lehetőség áll rendelkezésre, annál ellenállóbbá válik az ország a hasonló válsághelyzetekkel szemben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása