A Duna előre jelzett apadása ellenére a Paksi Atomerőműnél a vízszint emelkedését tapasztalták az elmúlt napokban, köszönhetően a folyón végzett beavatkozásoknak. Magyar Péter miniszterelnök szombat este közösségi oldalán tájékoztatta a nyilvánosságot, miszerint csak szombaton mintegy 5 ezer tonna kő érkezett Paksra a folyamatban lévő munkálatokhoz. A tájékoztatás szerint a vízszint növekedése a két, egyenként 80 méteres bárka beállításának és a fenékküszöb építésének köszönhető, mely utóbbi mindkét partról ütemezetten halad.
A kormányfő szombat délelőtt egy paksi sajtótájékoztatón, az atomerőmű hidegvizes csatornája mellett részletesebben is beszámolt az aktuális helyzetről. Elmondása alapján megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centiméteres vízállás-emelkedést regisztráltak. Ezzel párhuzamosan a Duna fő ágában továbbra is folyamatos apadás figyelhető meg, ami rávilágít a beavatkozás kritikus fontosságára.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a beavatkozás nélkül a Duna vízállása vasárnap éjjelre olyan alacsony szintre süllyedne, amely szükségessé tenné a még üzemelő két turbina egyikének leállítását. Hosszabb távon ez akár az atomerőmű teljes leállásához is vezethetne, ami komoly energiaellátási problémákat okozhatna. A bárkák elsüllyesztésével és a fenékküszöb építésével éppen ezt a kritikus forgatókönyvet igyekeznek megakadályozni, biztosítva az atomerőmű zavartalan működését.
A Duna vízszintjének emelését célzó paksi beruházás megkezdéséről a kormány szerdán hozott döntést. Ezen határozat alapját a szakértők által kidolgozott tervek, a legfrissebb várható vízállási adatok és az aktuális meteorológiai előrejelzések részletes elemzése képezte. A nagyszabású beavatkozás két fő pillérre épül.
Az első a folyómederben egy fenékküszöb kialakítása, amelyhez rendkívül nagy mennyiségű, összesen 145 ezer köbméter követ használnak fel. Ez a szerkezet a víz áramlását befolyásolva segíti a vízszint emelkedését. A második kulcsfontosságú elem két, egyenként 80 méter hosszú bárka stratégiai elhelyezése.
Ezeket a bárkákat egymás mellé állítják, rögzítik, majd precízen beforgatják és irányítottan elsüllyesztik, hogy a kívánt hatást elérjék a vízáramlás szabályozásában és a lokális vízszint növelésében.
Az intenzív munkálatok célja, hogy stabilizálják és emeljék a Duna vízszintjét az atomerőmű kritikus pontjain, ezzel garantálva a hűtővíz-ellátást és a biztonságos üzemelést. A beérkező kőszállítmányok és a bárkák stratégiai elhelyezése kulcsfontosságú elemei ennek a komplex mérnöki feladatnak, amelynek végső célja az ország energiabiztonságának fenntartása a folyó alacsony vízállása idején.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása