Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményez a budapesti Szabadság téren található német megszállási emlékmű jövőjéről. A városvezető Facebook-oldalán közzétett videójában hangsúlyozta, hogy az alkotás már tizenkét éve megosztja a közvéleményt és árt a közterület, valamint a közélet integritásának. Karácsony Gergely szerint az emlékmű nem csupán esztétikai szempontból kifogásolható, hanem súlyosabb problémát jelent, hogy alapvetően hamis történelemképet közvetít a magyar társadalom felé.
A főpolgármester az emlékművel kapcsolatos aggodalmait két fő pontban foglalta össze. Először is, vizuális környezetszennyezésnek nevezte, amelyet a szakmai körök mély megvetéssel illetnek. Másodszor, és ez a súlyosabb kritika, az emlékművet "velejéig hazugnak" minősítette. Karácsony Gergely kifejtette, hogy az alkotás azt a téves benyomást kelti, mintha Magyarországon a német megszállás előtt minden rendben lett volna, figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket. Rámutatott, hogy a zsidótörvényeket már jóval korábban elfogadták, és a zsidó honfitársak jogtiprása évtizedekkel a megszállás előtt elkezdődött. A magyar állam aktívan közreműködött a magyar zsidóság elpusztításában, ami ellentmond az emlékmű által sugallt áldozati szerepnek.
A főpolgármester szerint az a nézet, miszerint a holokausztot kizárólag a németek követték el a zsidókkal szemben, egy olyan "hazugság", amelyet végérvényesen el kell törölni a nemzeti emlékezetből. Hangsúlyozta, hogy a holokausztban sajnos nagyon nagy mértékben a magyar állam és a magyar állampolgárok is részt vettek. Karácsony Gergely úgy véli, az emlékmű éppen ezért váltotta ki jogosan minden érdemi társadalmi szereplő tiltakozását. Bár személyes meggyőződése, hogy az alkotásnak nincs helye a Szabadság téren, felvetette azt a jogos kérdést, hogy egy esetleges politikai döntéssel történő eltávolítása nem adna-e lehetőséget a magyar szélsőjobboldalnak egyfajta sérelmi politika kialakítására. Ezért tartja elengedhetetlennek egy széles körű szakmai és társadalmi vita lefolytatását. Ennek érdekében felkérte a főváros intézményének, a Budapest Galériának a Köztéri Művészeti Szakmai Tanácsát, hogy indítson társadalmi párbeszédet, és alakítsa ki álláspontját a helyzet megfelelő kezeléséről. A főpolgármester hozzátette, hogy az egyeztetések lezárultával a főváros és a kormány közösen hozza meg a végső döntést az emlékmű sorsáról.
A Szabadság téren álló német megszállás áldozatainak emlékműve egy szoborkompozíció, amelyet azon személyek emlékére állítottak, akiknek halála vagy meghurcoltatása Magyarország 1944-es német megszállásához köthető. Az emlékmű felállítása már a kezdetektől fogva heves vitákat és ellenállást váltott ki a társadalomban és a szakmai körökben egyaránt. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) már az emlékmű létrehozása ellen is tiltakozott, mély aggodalmát fejezve ki a koncepciója miatt.
A Mazsihisz álláspontja szerint az emlékmű azt a hamis narratívát sugallja, mintha Magyarország csupán tétlen és vétlen áldozata lett volna a német megszállásnak. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azt a történelmi valóságot, hogy a magyar hatóságok a megszállás után aktívan és hathatósan segítették közel félmillió zsidó honfitársunk deportálását a haláltáborokba. Az emlékmű tehát nem veszi figyelembe a magyar állam és a társadalom felelősségét a holokausztban, ezzel pedig eltorzítja a nemzeti emlékezetet és a történelmi tényeket.
Az emlékmű körüli vita rávilágít a történelmi emlékezet és a közterek szerepének fontosságára a nemzeti identitás alakításában. Karácsony Gergely megállapítása, miszerint az alkotás tizenkét éve "mérgezi" a közterületet és a közéletet, arra utal, hogy egy ilyen vitatott szimbólum folyamatosan akadályozza a társadalmi békét és a közös történelmi értelmezés kialakulását. A főpolgármester által kifogásolt "velejéig hazug" történelemkép, amely elbagatellizálja a magyar állam szerepét a holokausztban, súlyos morális és etikai kérdéseket vet fel. A tények elferdítése, vagy azok szelektív bemutatása megakadályozza a múlt őszinte feldolgozását és a történelmi felelősségvállalást.
A kezdeményezett társadalmi párbeszéd célja, hogy ne egy "ugyanolyan politikai random szándék" döntsön az emlékmű sorsáról, mint amelyik annak felállítását elrendelte. Ezzel elkerülhető lenne, hogy az esetleges eltávolítás a magyar szélsőjobboldal számára sérelmi politikát generáljon. Egy széles körű, szakmai alapokon nyugvó vita lehetőséget teremt a különböző nézőpontok ütköztetésére, a történelmi tények tisztázására és egy olyan konszenzusos megoldás megtalálására, amely méltó módon képviseli a nemzeti emlékezetet, anélkül, hogy torzítaná a múltat vagy megosztaná a társadalmat. A párbeszéd révén a főváros és a kormány egy megalapozott, széles körben elfogadott döntést hozhat, amely hozzájárulhat a történelmi igazságtételhez és a társadalmi megbékéléshez.
A főpolgármester felkérésére a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Szakmai Tanácsa fogja elindítani a társadalmi párbeszédet, amelynek keretében szakértők, történészek, civil szervezetek és a szélesebb nyilvánosság is kifejtheti álláspontját az emlékmű jövőjével kapcsolatban. Ez a folyamat várhatóan alapos elemzést és széles körű konzultációt foglal magában, amelynek célja egy olyan javaslatcsomag kidolgozása, amely figyelembe veszi a történelmi, művészeti és társadalmi szempontokat egyaránt. A párbeszéd eredményeként kialakított álláspont alapján a főváros és a kormány közösen fogja meghozni a végleges döntést az emlékmű sorsáról, legyen szó annak áthelyezéséről, átalakításáról vagy eltávolításáról.
Ez a kezdeményezés precedenst teremthet a jövőbeni, hasonlóan érzékeny történelmi emlékhelyek kezelésében, hangsúlyozva a szakmai és társadalmi konszenzus fontosságát a politikai döntések előtt. A folyamat lehetőséget ad arra, hogy Magyarország őszintén szembenézzen múltjának komplex és gyakran fájdalmas fejezeteivel, elősegítve egy érettebb és inkluzívabb nemzeti emlékezet kialakulását, amely méltó módon tiszteleg az áldozatok előtt, miközben elismeri a történelmi felelősséget is.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása