Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a 17. Alaptörvény-módosítást, amelyet a Magyar Közlönyben is kihirdettek, ezzel hivatalosan is életbe lépett a jogszabály. A módosítás értelmében Sulyok Tamás megbízatása július 20-án éjfélkor megszűnik. Az államfő korábban jelezte, hogy bár nem ért egyet a módosítás tartalmával, alkotmányos kötelezettségének eleget téve írja alá a jogszabályt. Döntését jogi lehetőségeinek és lelkiismeretének alapos mérlegelése után hozta meg, hangsúlyozva, hogy aláírása a köztársasági elnöki intézmény iránti tiszteletének végső pecsétje.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig a köztársasági elnök jogköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja. Forsthoffer Ágnes Facebook-posztjában reagált a helyzetre, kijelentve, hogy a rábízott feladatot alázattal, kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva kívánja ellátni. Kiemelte, hogy a felelősségteljes közjogi feladatot az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen, a tisztség méltóságát szem előtt tartva, legjobb tudása szerint fogja végezni.
Az ideiglenes államfői tisztség ellátásának ideje alatt Forsthoffer Ágnes nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, így Veszprém 02. választókerületének lakóit átmenetileg nem tudja képviselni. Az Országgyűlés elnökének feladatait a törvény szerint ideiglenesen az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. Forsthoffer Ágnes dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnököt terjesztette elő erre a posztra, akinek személyéről az Országgyűlés a hétfői ülésén dönt.
Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania. Ez azt jelenti, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepen már az új államfő köszöntheti az országot. A jelölési folyamat szerint minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat, és a jelölés érvényességéhez legalább az országgyűlési képviselők egyötödének (40 képviselő) írásbeli ajánlása szükséges. A köztársasági elnököt az Országgyűlés kétharmados többséggel, titkos szavazással választja meg.
A most elfogadott Alaptörvény-módosítás alapján az új köztársasági elnök mandátuma az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. Magyar Péter miniszterelnök korábban jelezte, hogy olyan személyt szeretnének javasolni, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni. A miniszterelnök nyitottnak mutatkozott a pártok, a közélet szereplői, civilek és magánemberek javaslataira a jelölt személyét illetően, és egyeztetéseket tervez a pártok frakcióvezetőivel. Konkrét nevet ugyanakkor még nem említett.
A 17. Alaptörvény-módosítás egyéb fontos változásokat is tartalmaz. Bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátját, visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves életkori határát, lehetővé teszi a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának alkotmányos alapját. Emellett rendelkezik arról is, hogy a vármegye elnevezés helyett ismét a megye elnevezést használják Magyarországon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása