Július 20-án lép hatályba az Alaptörvény tizenhetedik módosítása, amelynek következtében Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át az államfői jogköröket. Az Alaptörvény értelmében az Országgyűlésnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
Forsthoffer Ágnes közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a rá ruházott felelősségteljes közjogi feladatot az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen, a tisztség méltóságát szem előtt tartva, legjobb tudása szerint fogja ellátni. Kiemelte, hogy az átmeneti időszakban minden erejével azon dolgozik majd, hogy a feladatait kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva végezze.
Az ideiglenes államfői teendők ellátásának idejére Forsthoffer Ágnes felfüggeszti országgyűlési képviselői jogainak gyakorlását. Tájékoztatta választókerülete lakóit arról is, hogy az Országgyűlés elnökének feladatait a törvény szerint ideiglenesen az általa kijelölt alelnök látja el. Ennek értelmében már benyújtotta előterjesztését Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó alelnök asszony személyére, akiről az Országgyűlés hétfői ülésén dönt majd.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a döntését megelőzően videóüzenetben fejezte ki aggályait az Alaptörvény módosításával kapcsolatban. Elmondása szerint az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, így tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az államfő az Országgyűlés által törvényes eljárás keretében elfogadott, de szerinte alkotmányos elveket sértő módosítással szemben alkotmányos eszközzel nem tudott élni. Az alkotmánymódosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának, valamint a magyar alkotmányos demokrácia töréspontjának nevezte.
Magyar Péter miniszterelnök szintén reagált a kialakult helyzetre. Kiemelte az alkotmánymódosítás jelentőségét, amely szerinte többek között megszünteti a köztársasági elnök megbízatását, felszabadítja az Alkotmánybíróságot, megerősíti a bírói önigazgatást, és alkotmányos alapot teremt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának. Emellett a képviselők megbízatását tizenkét évben korlátozzák.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezekkel a döntésekkel visszaadnak valamit, amit „az Orbán-rendszer hosszú éveken át próbált elvenni a magyar emberektől: annak bizonyosságát, hogy a hatalom korlátozható, a közös vagyon visszaszerezhető, az állam pedig újra a polgárait, a szabad magyar polgárokat szolgálhatja”. Egyúttal felhívást intézett a pártokhoz, a közélet szereplőihez, civilekhez és magánemberekhez, hogy közösen alakítsák ki az új köztársasági elnök személyére vonatkozó döntést. Hétfőre összehívta a Tisza Párt elnökségét és frakcióját egyeztetésre. Magyar Péter szerint Magyarország történelmi lehetőség előtt áll, és fontos feladatnak tartja egy olyan alkotmány megalkotását, amely nem pártpaktumok eredménye, hanem társadalmi egyeztetés jegyében születik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása