A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. nemrégiben frissítette klímaportálját, a Klimadatot, amely a hazai éghajlatváltozás hatásait mutatja be. Szépszó Gabriellával, a HungaroMet Klimatológiai és Kutatás-fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével készült interjú rávilágított a legújabb fejlesztésekre és a klímamodellek által előrevetített tendenciákra. A portál célja, hogy átlátható és hozzáférhető információkat nyújtson a lakosság és a szakemberek számára.
A Klimadat webes alkalmazás már 2022 óta elérhető, és folyamatosan bővül. Legutóbb, július végén frissítették, ekkor került be Szeged városi klímaadatai a korábban már elérhető budapestiek mellé. Ez az adatbázis az 1971-től 2100-ig terjedő időszakot fedi le, a múltra és jelenre vonatkozóan mérési adatokra, a jövőre nézve pedig klímamodellek eredményeire támaszkodva. Az országos információk tíz kilométeres, a városi adatok pedig egy kilométeres rácsfelbontással érhetők el.
A frissítés során az 1971–2100 közötti időszak elemzését is pontosították: a korábbi tízévente léptetett harmincéves átlagokat ötévesre sűrítették. Így a legutolsó, mérésekkel fedett időszak az 1996–2025 közötti intervallum. Emellett egységessé vált a városi és az országos információk alapja, és felhasználói kérésre új indikátorokkal, például az elsőfokú hőhullámos napok és a forró napok számával is bővült a lista. A következő lépés a kilencvenezer lakos feletti városok vizsgálata, melyekre folyamatosan készülnek a kísérletek.
Budapest és Szeged vizsgálata során kiderült, hogy a városok klimatológiája eltérő. Budapesten a Duna és a domborzat, valamint a belváros összefüggő burkolt felületei miatt erőteljes a hősziget-jelenség, ami a külső kerületek felé csökken. Szegeden a Fehér-tó hűtő-, illetve éjszakai melegítő hatása is megfigyelhető, és a belvárosi hősziget kevésbé kifejezett.
Magyarországon is egyre súlyosabb problémát jelentenek az aszályok, a hőhullámok és a villámárvizek, amelyek felkészülést igényelnek. A HungaroMet célja a klímaportál létrehozásával az volt, hogy bárki számára hozzáférhetővé tegye az éghajlatkutatási eredményeket. Az oldal ágazatokra szabott információkat, tanulmányokat és térinformatikai rendszereket is tartalmaz, segítve a mezőgazdaságot, a turizmust és a vízgazdálkodást a klímaváltozás hatásainak kezelésében.
A portál emellett a klímaváltozással kapcsolatos tévhitek eloszlatásában is szerepet játszik, mivel az elmúlt időszakban számos téves információ keringett a világhálón. Szépszó Gabriella kiemelte, hogy a legtöbb kérdésre a válaszok már elérhetők a HungaroMet oldalán, csak meg kell nyitni az alkalmazást. A szakemberek olyan indikátorokat használnak, amelyek nemcsak a meteorológusok, hanem más területek, például a vízügy vagy a mérnöki szakterület számára is relevánsak a hatásvizsgálatokban.
Az alkalmazásban elérhető indikátorok jelenleg a hőmérsékletre és a csapadékra, valamint ezek éven belüli eloszlására korlátozódnak. A legnépszerűbbek közé tartoznak a hőhullámok, a trópusi éjszakák, a nagy mennyiségű csapadékok száma és a száraz időszakok hossza. Ezek az adatok nemcsak a szakemberek számára fontosak, hanem az átlagos érdeklődőknek is segítenek a tájékozódásban, vagy akár publikációk illusztrálásában.
A jövőben tervezik a kör bővítését olyan változókkal, mint a napon belüli csapadék alakulása, ami különösen fontos a rövid idő alatt nagy mennyiséggel járó esőzések okozta károk előrejelzésében. Ezeknek az eseményeknek a száma várhatóan növekedni fog. Emellett az aszállyal és a szélviszonyokkal foglalkozó indikátorok bevezetését is tervezik. Ez utóbbi különösen aktuális a hazai szélerőmű-projektek fényében.
A szélenergia-potenciál felméréséhez nem elegendőek a felszín közeli mérések, hanem a magasabb légrétegek, akár száz méteres magasságban lévő viszonyait kell vizsgálni modellszimulációk segítségével. Korábbi kutatások szerint Magyarország magassági szélklimatológiája alkalmas megtérülő szélerőmű-befektetések telepítésére. A szélerőművek szempontjából nem a viharos, hanem a stabil, meghatározott erősségű szelek a mérvadóak, és ezen a téren az ország jól ellátott.
A Klimadat számszerű információkat nyújt az átlaghőmérséklet emelkedéséről és a küszöbértéket meghaladó napok számának növekedéséről. Fontos azonban megérteni, hogy az éghajlati modellszimulációk nem a meteorológiai jellemzők napról napra történő tényleges fejlődését írják le, hanem annak egy lehetséges változatát. Ezek a modellek a múltban indított szimulációkat 2100-ig futtatják, feltételezett emberi kibocsátási pályákkal számolva.
Az eredmények nagy eltéréseket mutathatnak attól függően, hogy milyen antropogén pályát és közelítő módszereket alkalmaznak a modellek. Egy ilyen idősor jól jellemzi egy hosszabb időszak statisztikai viszonyait, de nem értelmezhető hosszú távú, pontos időjárás-előrejelzésként. A HungaroMet folyamatosan frissíti az adatbázist az újabb kutatási eredményekkel, biztosítva a legaktuálisabb információkat a klímaváltozásról és annak várható hatásairól.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása