A GKI Gazdaságkutató friss elemzése átfogó képet fest Magyarország gazdasági felzárkózásáról az Európai Unióhoz 2010 és 2025 között. A kutatás szerint bár a magyar árszint és bérszint is közelebb került az uniós átlaghoz, a bérek relatív növekedése gyorsabb volt az árakénál. Ennek ellenére az egy főre jutó tényleges fogyasztás tekintetében Magyarország továbbra is az utolsó helyen áll az Európai Unióban, ami rávilágít a gazdasági kihívásokra.
Az elmúlt másfél évtizedben a magyar árszint az uniós átlag 59 százalékáról 72 százalékára emelkedett, míg a bérszint a 32 százalékról 49 százalékra nőtt 2025-re. Ez a folyamat azt mutatja, hogy bár a bérek gyorsabban emelkedtek az áraknál, a bérszint továbbra is jelentősen elmarad az árszinttől az EU-átlaghoz viszonyítva. Különösen az élelmiszerek és az üzemanyagok ára ugrott meg a legnagyobb mértékben az elmúlt öt évben, amit világpiaci sokkok és korábbi kormányzati válságkezelő intézkedések, mint az árstopok, kötelező akciók és különadók befolyásoltak.
2025-re az élelmiszerárak már az EU-átlag 95 százalékát is elérték, ami rendkívül magas arány. Az alkohol- és dohánytermékek 87, a bútorok és háztartási készülékek pedig 89 százalékon álltak. A lakhatási és rezsiköltségek átlagosan 67 százalékon mozogtak, de ezen belül a támogatott rezsi ára jelentősen, a 2010-es 90 százalékról 38 százalékra csökkent, miközben az egyéb lakhatási kiadások, mint például a bérleti díjak, jelentősen emelkedtek.
A szolgáltatások területén történt a legnagyobb árfelzárkózás. A szabadidős, kulturális, oktatási és különösen a turisztikai szolgáltatások ára látványosan közelített az uniós átlaghoz, amit a GKI elsősorban a gyors bérnövekedéssel magyaráz, hiszen ezek az ágazatok erősen függnek a munkaerőköltségektől. Ezzel szemben a kommunikációs szolgáltatások, mint a telefon, internet és televízió, már 2010-ben is közel uniós árszinten voltak, részben a 27 százalékos áfa miatt, majd 2025-re kissé az EU-átlag alá kerültek, ami némi enyhülést jelenthet a fogyasztóknak.
A GKI elemzésének kiindulópontja az a széles körben tapasztalt jelenség volt, hogy külföldön az üzletek árai egyre kevésbé tűnnek drágábbnak, sőt, egyes termékek esetében már olcsóbbnak is érződhetnek, mint Magyarországon. A kutatóintézet ezt a megfigyelést részben megerősíti, különösen az élelmiszerek esetében, ahol valóban előfordulhat, hogy egyes termékek Nyugat-Európában kedvezőbb áron kaphatók, megerősítve a fogyasztói észleléseket.
Fontos tényező a felzárkózás statisztikai gyorsításában a forint árfolyamának alakulása. Amennyiben a forint euróban kifejezve erősödik, az automatikusan közelebb hozza egymáshoz a magyar és az uniós ár- és bérszinteket. Ez a statisztikai hatás gyorsítja a felzárkózás látszatát, függetlenül a valós vásárlóerő-paritáson alapuló változásoktól.
Az elemzés végkövetkeztetése szerint téves az a feltételezés, miszerint Magyarország kizárólag az árak tekintetében zárkózott volna fel az EU-hoz. A bérek relatív felzárkózása valójában gyorsabb ütemű volt, mint az áraké, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett a vizsgált időszakban a magyar háztartások számára. Ez a tendencia hozzájárult a lakosság életszínvonalának javulásához.
Ez a vásárlóerő-növekedés azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország utolérte volna a régiós versenytársait. A GKI hangsúlyozza, hogy a környező országok még gyorsabban fejlődtek, ami magyarázza, miért marad Magyarország az utolsó helyen az Európai Unióban az egy főre jutó tényleges fogyasztás alapján. Ez a tény rávilágít a további gazdasági reformok és növekedési stratégiák fontosságára.
Összességében a magyar gazdaság jelentős utat tett meg a felzárkózásban az elmúlt másfél évtizedben, mind az árak, mind a bérek tekintetében. Bár a bérek relatív növekedése meghaladta az árakét, ami javította a vásárlóerőt, a regionális összehasonlításban az ország továbbra is lemaradásban van, különösen a tényleges fogyasztás terén.
A külföldre utazók vegyes tapasztalatai is ezt tükrözik: míg bizonyos élelmiszerek esetében a nyugat-európai árak kedvezőbbek lehetnek, addig a szolgáltatások Magyarországon továbbra is számottevően olcsóbbak az uniós átlagnál. A GKI elemzése egy komplex képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, ahol a felzárkózás dinamikája mellett a regionális lemaradás is hangsúlyos marad.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása