A SpaceX amerikai űrvállalat egyik leselejtezett Falcon 9 rakétájának felső fokozata feltehetően a Holdba csapódott. Az esemény magyar idő szerint szerda reggel 8:35-kor történt, amikor a mintegy négytonnás rakétadarab megközelítőleg 8700 kilométeres óránkénti sebességgel érte el az égitest felszínét. A becsapódás az Einstein-kráter közelében, a Hold Föld felé néző oldalán következett be, és a tudományos közösség nagy érdeklődéssel figyeli a fejleményeket.
A becsapódás tényét amerikai távcsövek segítségével fogják hivatalosan is megerősíteni. A képek elemzése és az adatok pontosságának ellenőrzése általában órákat, esetenként napokat is igénybe vehet, mielőtt a hivatalos bejelentés megtörténik. A 13,8 méter hosszú, négy tonnás rakétafokozat egy amerikai–japán küldetés részeként került az űrbe, melynek célja két holdraszálló egység és tudományos berendezések eljuttatása volt a Holdra.
A dél-koreai Danuri holdszonda valós időben követte a becsapódást, felvételeit azonban csak a kutatóintézetek által végzett elemzések befejezése után hozzák nyilvánosságra. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszondája a becsapódás előtt és után is fényképeket készített a helyszínről. Ezek a felvételek kulcsfontosságúak lesznek az újonnan keletkezett kráter méretének és jellemzőinek meghatározásában.
A Falcon 9 egy újrahasznosítható, kétfokozatú rakéta, amelyet Elon Musk vállalata, a SpaceX tervez és gyárt. A rakéta egyes részeit úgy alakították ki, hogy visszatérjenek a Földre, lehetővé téve azok többszöri felhasználását újabb küldetések során. Azonban a rakéta bizonyos fokozatai, mint például a most becsapódott felső fokozat, leválnak az űrben, és ott maradnak, pályán keringve, egészen addig, amíg végül össze nem ütköznek egy másik égitesttel.
A szóban forgó rakétafokozatot 2025 januárjában használták egy amerikai–japán küldetés keretében. Ez a misszió létfontosságú tudományos berendezéseket és holdraszálló egységeket szállított a Holdhoz. A küldetés befejeztével a felső fokozat a Föld és a Hold közötti térben maradt, fokozatosan módosítva pályáját, míg végül a Hold vonzáskörzetébe került, és elkerülhetetlenné vált a becsapódás.
Ez az esemény ritka és értékes lehetőséget biztosít a tudósoknak a kráterképződés mechanizmusainak vizsgálatára. A természetes meteoritokkal ellentétben, amelyek összetétele és becsapódási paraméterei gyakran ismeretlenek, az alumíniumból készült rakétafokozat mérete, tömege és becsapódási sebessége pontosan ismert. Ez a precíz adat lehetővé teszi a kutatók számára, hogy teszteljék és finomítsák a kráterképződésre vonatkozó modelljeiket.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter űrszondája által készített, becsapódás előtti és utáni képek összehasonlításával a kutatók pontosan megmérhetik az újonnan keletkezett krátert. Ezt követően összehasonlíthatják azt más, emberi eredetű holdi becsapódások nyomaival, valamint a természetes eredetű kráterekkel. Az így nyert adatok hozzájárulhatnak a Hold geológiai folyamatainak és felszíni jellemzőinek mélyebb megértéséhez, valamint a jövőbeli holdi küldetések tervezéséhez.
Nem ez az első alkalom, hogy egy rakétafokozat irányítatlanul ütközik a Holdnak. Négy évvel ezelőtt vált ismertté egy hasonló eset, amikor a NASA kutatói a Lunar Reconnaissance Orbiter felvételei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a 2014-ben indított kínai Csang'e–5 T1 küldetés hordozórakétájának maradványa is a Holdba csapódhatott. Kína azonban akkor tagadta ezt az állítást, ami rávilágít az űrszemét nyomon követésének és azonosításának kihívásaira.
Fontos megkülönböztetni az ilyen irányítatlan becsapódásokat a tudományos célból végrehajtott, előre megtervezett ütközésektől. Az űrkutatás története során már többször is volt példa arra, hogy szándékosan irányítottak űreszközöket vagy azok részeit a Hold felszínébe, például vízjég keresése vagy szeizmikus vizsgálatok céljából. A mostani esemény azonban egy ellenőrizetlen, de tudományos szempontból mégis rendkívül értékes véletlen, amely új adatokkal gazdagíthatja a Holdról szerzett ismereteinket és az űrbeli objektumok mozgásának megértését.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása