A koronavírus-járványt követő időszakban szembetűnő növekedés volt tapasztalható az autizmus spektrumzavar (ASZ) új diagnózisainak számában. Egy nemrégiben publikált kutatás azonban rávilágít, hogy ez a jelenség valószínűleg nem az autista egyének számának hirtelen emelkedésével magyarázható, hanem sokkal inkább a diagnosztikai folyamatok fejlődésével és egy korábban aluldiagnosztizált csoport, különösen a nők és lányok felismerésével.
A szakemberek egy kiterjedt amerikai egészségügyi adatbázist vizsgáltak meg, amely a 2016 és 2024 közötti időszak adatait tartalmazta. Az elemzés eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a világjárvány kezdete után az új autizmusdiagnózisok száma jelentősen megemelkedett. Érdekes módon ez a növekedés szinte kizárólag a női populációban volt megfigyelhető. Ezzel szemben a férfiak esetében a diagnózisok aránya stabil maradt, sőt, bizonyos korcsoportokban még enyhe csökkenés is mutatkozott. Ez a markáns különbség arra enged következtetni, hogy nem maga az autizmus spektrumzavar vált gyakoribbá az elmúlt években, hanem sokkal inkább a felismerésének hatékonysága javult, különösen az eddig rejtve maradt esetek tekintetében.
A kutatók és szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy az autizmus spektrumzavar a lányok és nők körében gyakran eltérő módon nyilvánul meg, mint a fiúknál. Míg a fiúknál a tünetek sokszor markánsabbak és könnyebben felismerhetők, addig a lányok jelentős része már gyermekkorától kezdve elsajátítja a tünetek elfedésének, az úgynevezett "maszkolásnak" a technikáit. Ez magában foglalja a társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodást, a szociális interakciók tudatos utánzását, ami rendkívül megterhelő lehet. Ennek következtében a nehézségeiket, mint például a szociális interakciókban való kihívásokat, a szenzoros érzékenységet vagy a repetitív viselkedést, gyakran félreértelmezik. Gyakran szorongásként, depresszióként, evészavarként vagy más mentális egészségügyi problémaként diagnosztizálják őket, anélkül, hogy az autizmus spektrumzavar alapvető okát azonosítanák. Ez a jelenség évtizedeken át ahhoz vezetett, hogy számos nő maradt diagnózis nélkül, és nem kapta meg a számára megfelelő támogatást és segítséget.
A COVID-19 járvány időszaka jelentős változásokat hozott az emberek életébe, ami kulcsfontosságú szerepet játszhatott ezen rejtett esetek felszínre kerülésében. A bezártság, a megszokott napi rutin felborulása, a társadalmi interakciók korlátozása és az általános bizonytalanság sokaknál felerősítette a mentális egészségügyi problémákat. Azoknál a nőknél, akik addig sikeresen maszkolták autizmus spektrumzavaruk tüneteit, a megváltozott körülmények, a fokozott stressz és a megszokott alkalmazkodási stratégiák hiánya felszínre hozhatta az addig rejtett jellemzőket. A mentális egészségre fordított nagyobb társadalmi figyelem és a megnövekedett segítségkeresés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokan végül autizmusvizsgálaton estek át, és megkapták a pontos diagnózist.
A kutatás szerzői egyértelműen leszögezik, hogy az összegyűjtött adatok nem támasztják alá azt az elméletet, miszerint a COVID-19 járvány, vagy maga a koronavírus közvetlenül okozná az autizmus spektrumzavar gyakoribb előfordulását. Ez az állítás fontos, mivel eloszlatja az esetleges tévhiteket és félreértelmezéseket. Sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a diagnosztikai módszerek folyamatos fejlődése, az egészségügyi szakemberek növekvő tapasztalata az autizmus felismerésében, valamint a társadalmi tudatosság emelkedése együttesen vezetett ahhoz, hogy egy korábban aluldiagnosztizált és gyakran félreértelmezett csoport végre megfelelő diagnózist és ezáltal potenciálisan jobb életminőséget kaphat. Ez a tendencia hosszú távon hozzájárulhat az autizmus spektrumzavarral élők jobb megértéséhez és támogatásához a társadalomban.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása