Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy a kormány egy új, integrált víztudományi központ létrehozásán dolgozik. A tárcavezető szerint a fokozódó vízhiány és az egyre súlyosabb aszályok indokolják ezt a stratégiai lépést. Magyarország nemzetbiztonsági érdeke egy modern, egységes kutatóintézet felállítása, különösen a korábbi tudományos bázis, a VITUKI 2012-es felszámolása után.
A kormányzat célja egy olyan átfogó víztudományi központ létrehozása, amely a 21. századi kihívásoknak megfelelően integrálja a legújabb technológiákat. Ez magában foglalja a műholdas megfigyeléseket, a mesterséges intelligenciát, a szenzorhálózatokat és a digitális vízgyűjtő modelleket. Az új intézmény feladata lesz egy egységes víztudományi adatpolitika és intézményrendszer megteremtése.
A központ szorosan együttműködik majd az egyetemekkel, az önkormányzatokkal és a piaci szereplőkkel. Célja, hogy jól hasznosítható, hosszú távú döntés-előkészítő anyagokat biztosítson a kormányzat számára a vízügyi kérdésekben. A miniszter kiemelte, hogy ennek az erős, nemzetközileg is elismert víztudományi központnak a kialakítása kiemelt feladat lesz a következő időszakban.
A hazai vízgazdálkodás korábbi tudományos bázisát, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetet (VITUKI) 2012-ben számolták fel. Az intézet finanszírozását megvonták, majd bezárták, toronyházát pedig 2020 decemberében robbantották fel. A miniszter felidézte, hogy az 1952-ben alapított, évszázados szakmai gyökerekkel rendelkező VITUKI évtizedeken át egy helyen fogta össze a folyamatos méréseket, a kutatást, a modellezést és az árvízi előrejelzéseket.
A VITUKI feladatai közé tartozott a kormányzati döntések előkészítése is. Bár a stratégiai vízkészletkutatás és az országos megfigyelőrendszerek működtetése nem termelt közvetlen piaci bevételt, a miniszter értékelése szerint a társadalmi haszna felbecsülhetetlen volt. A bezárást követően a szakmai feladatok és az évtizedes adatvagyon szétforgácsolódtak a különböző intézmények között.
Az operatív vízrajzi megfigyeléseket az Országos Vízügyi Főigazgatóság vette át, míg a kutatási, ökológiai és oktatási feladatok egyetemi karokhoz, valamint a HUN-REN hálózatához kerültek. Bár voltak próbálkozások a terület összefogására, mint például a 2022-ben indult, határozott idejű Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, ma Magyarországon nincs olyan átfogó állami kutatóintézet, amely egyetlen szervezetként, multidiszciplináris módon kezelné a hidrológiai, vízminőségi és vízépítési kérdéseket.
Magyarország egyre gyorsabban szárad, az aszályos időszakok mind gyakoribbak és hosszabbak, a talajvízszint süllyed, a folyók vízjárása pedig szélsőségessé vált. Az elmúlt időszak rendkívüli hősége, a Duna rekordalacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű kényszerű leállítása is rávilágított a vízügyi problémák súlyosságára. Ezek a jelenségek komoly nyomást gyakorolnak az ivóvízbázisokra és a hazai mezőgazdaságra.
Tanács Zoltán szerint az ország jövőbeli biztonsága egyre inkább azon múlik, hogyan tudjuk megtartani a meglévő vízkészleteinket. Ehhez elengedhetetlen, hogy a döntéseket tudományos alapokon hozzák meg, figyelembe véve a legújabb kutatási eredményeket és technológiai fejlesztéseket. Az egységes központ segíthet abban, hogy a széttagolt tudás és adatok újra egy rendszerben álljanak rendelkezésre.
A vízügyi kihívások komplexitása megköveteli a multidiszciplináris megközelítést, amely a hidrológiai, vízminőségi és vízépítési szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Egy ilyen intézmény képes lenne hatékonyan reagálni a klímaváltozás okozta változásokra és hosszú távú megoldásokat kínálni a vízhiány kezelésére. A központ létrehozása tehát kulcsfontosságú a nemzet vízellátásának és ökológiai egyensúlyának megőrzéséhez.
A kormányzat elkötelezett az új víztudományi központ mielőbbi kialakítása mellett, felismerve annak stratégiai jelentőségét. Az intézmény célja, hogy ne csak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismert kutatási és fejlesztési bázissá váljon. A központ hozzájárulhat Magyarország vízügyi ellenálló képességének növeléséhez és a fenntartható vízgazdálkodás alapjainak megteremtéséhez.
A jövőben az új intézmény feladata lesz a vízkészletek megőrzését célzó innovatív megoldások kidolgozása, valamint a döntéshozók folyamatos támogatása releváns adatokkal és elemzésekkel. Ezáltal az ország felkészültebben nézhet szembe a klímaváltozás okozta vízügyi kihívásokkal, biztosítva a lakosság és a gazdaság számára a stabil vízellátást.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása